Irodalmi Szemle, 1994
1994/6 - SZEBERÉNYI ZOLTÁN: Magyar irodalom Szlovákiában ’93
Szeberényi Zoltán mányt ígér. A Babonák könyve címmel megjelent mű korábbi regényeihez hasonlóan kollektív érvényű emlékezés. Egy kiterjedt polgári család több generációra kiterjedő történetének mozaikszerű felidézésével nemcsak saját életrajzi visszaemlékezéseihez teremt történelmi díszleteket, hanem érzékelteti Közép-Eu- rópa örvénylő történetét is. Az erősen szubjektív töltésű történetek szuggesztív olvasmányok, a Rácztól megszokott színvonalas, kulturált megformálásban. Szokatlan feltűnést és egyúttal meglehetősen vegyes érzelmeket keltett olvasói körökben Győry Attila Kitörés című, regénynek hirdetett könyve. A kötetet Wa- horn András Tengerfutója díszíti mintegy előkészítve az olvasót a benne foglaltakra. Már a punkok meztelen valóságát, eltévesztettségét bemutató első könyve: a Vér- csapolás is megérdemelt feltűnést keltett naturalisztikus jeleneteivel, obszcén és jassz nyelvi megoldásaival. Ez a kötet a korábbin minden összefüggésben túltesz, a trágárság, az obszcenitás, a testi és lelki durvaság, aszociális szemlélet és gondolkodás terén egyaránt. Az irodalomtörténeti tapasztalat azt mutatja, hogy miden stilisztikai, tartalmi-formai elem túlfokozása, egyoldalúsága csak divatjelenségként, átmeneti állapotként lehet jelen az irodalomban. Ezt tudatosítani kellene ennek az egyébként tehetséges, hangulatteremtő képességgel és ábrázolókészséggel bíró toliforgatónak. * * * A szlovákiai magyar lírát, pontosabban költészetet vagy még inkább pontosan: versíró művészetet ugyancsak négy kötet képviseli. Ez a műfaji terület kevésbé látványos eredményeket produkált az elmúlt évben, nincsenek kiugró teljesítmények, váratlan jelenségek. Az utóbbi években lírai reneszánszát, mintegy kései virágzását élő Kulcsár Ferenc újabb, az életművön belüli klasszicizálódás jeleit mutató kötetet jelentetett meg Mindig címmel. A cím a költői alapállás változatlanságára utal, a líraeszmény töretlenségére, amely egy erősen morális beállítottságú, meditatív-filo- zofikus hajlamú költői habitust jelez. Kulcsár költészete azokat az olvasói rétegeket célozza, akik a versből megfogalmazható üzeneteket, átélhető hangulatokat, lelki tartalmakat, megszívlelhető gondolatokat kívánnak kihámozni, nemcsak a pillanatnyi verbális feszültség feloldása, a rejtvényfejtő felületes öröme a céljuk. Az Iródia- nemzedéket képviselő Hodossy Gyula mintegy másfél évtizedes költői tevékenység eredményeit gyűjtötte első kötetébe. A Hivatalos versek címmel megjelent kötet inkább a gyorsan pergő eseményekhez fűzött alkalmi reflexiók gyűjteménye, kevés jelét tapasztalhatjuk az elmélyülésnek, az egyéni és közösségi gondok mélyebb átélésének. A legfiatalabb költői nemzedéket képviselő Z. Németh István és Csehy Zoltán költészete az elmúlt évben megjelent köteteik alapján még inkább ígéret, mint beteljesülés. Az érettebb, már körvonalazható, eszmei-művészi céljaiban is elemezhető lírai attitűd Z. Németh István verseiben ismerhető fel. Nem egy versében az emberi és költői megvalósulás korszerű útjait keresi, s igyekszik megszabadulni napjaink költészetét elárasztó, még a naturalizmus esztétikájából kísértő "lefelé eszményítés" nyűgétől. Még a csonkoló verstechnikát műveli, többnyire nem "felépíti", hanem a versszerűség határáig "lebontja" közlendőit, helyenként azonban
