Irodalmi Szemle, 1994

1994/6 - 440 ÉVE SZÜLETETT ÉS 400 ÉVE HALT MEG BALASSI BÁLINT - THÓR LILLA: Sasok és madarak

Thór Lilla Tájainkon fontos lenne azt is megemlíteni, hogy Balassi 1588-ban Érsekújvárott volt hadnagy. Rudolf király koronázási ünnepségén eltáncolt táncánál viszont sok­kal fontosabb az a tény, hogy költőnk tanítója, mestere az európai műveltségű Bor­nemissza Péter volt, s hogy költőnk nyolc nyelven beszélt, s egyetemet is látogatott. Ezeket a tényeket a könyv meg sem említi. Balassi istenes verseiről említést sem tesz a könyv, pedig talán hihetnénk Szerb Antalnak, amikor azt írja: "Balassa Bálint a magyar irodalom legnagyobb vallásos költője Ady előtt." Szerb szerint e versek varázsa személyességükben, aktualitásuk­ban, egyszeri mondanivalójukban rejlik. Balassi személyes sérelmeivel járul Isten elé, éppúgy, mint kérelmeivel, írásaival a királyhoz, s személyes ellenségei ellen kér oltalmat tőle. A kor irodalmi, kulturális összefüggései közül nem maradhat ki Rimay János, aki Balassi tanítványaként írta mesteréről: "Mint sas az apró madarak között, úgy tűnik ő ki a kor verselői közül." Szinte ennek az egy mondatnak az alapján is eldönthette volna a tankönyv írója, hogy miért fontos Balassi élete, pontosabban: mi fontos be­lőle a mai olvasó számára. Ebből a mondatból is megsejthette volna, hogy Balassi tetteinek ellentmondásosságán keresztül bemutathatjuk például a korabeli Magyar- országon uralkodó viszonyokat, s Magyarország és az európai színvonal ellentéteit és egybeeséseit. Ide kívánkozik Szerb Antal találó észrevétele: Balassi "Lélekben át­hidalhatatlannak tetsző polaritások között mozog: ma mesébe illően előkelő lengyel urakkal vadászik, lengyel hölgyek udvarában udvarol, holnap vásárra menő kereskedő­ket rabol ki; ma tudós humanista a tudós Bornemissza oldalán, és holnap embertelen kínzója jobbágyainak, amikor elfogja az indulat. Ma az egri vitézek heroizmusa fűti, holnap igazi Balassa, piszkos birtokpörök végtelenjében fuldokolva elhagyja hitét; ma a hideg és gőgös holdistennő, Losonczy Anna petrarkás szerelmese, holnap egy lengyel citeráslánnyal vigasztalódik; ma megtört, pénzért sé hivatalért kolduló lókupec, és hol­nap elesik egy magyar vár alatt, a miles christianus teljes glóriájában, »Te katonád vol­tam, lsten« az utolsó szava." Lehetséges, hogy nem mindig és nem feltétlenül ilyen éles ellentétek között alakult Balassi élete, de ezeknek az ellentéteknek az ismerete nélkül a megítélése csak egyoldalú lehet. A gyermekek érdeklődését ma versek iránt felkelteni nem könnyű. A rádió és té­vé elárasztja őket brutális filmekkel és bárgyú történetecskékkel, a könyvpiac kép­regényekkel, sci-fivel, s nekünk nem marad más hátra, mint a figyelemfelkeltés új eszközein töprengeni: hogyan érhetjük el, hogy a gyermek a verseken keresztül, de saját szemével lássa meg Balassi nagyságát. Ha jól közelítünk Balassi felé, megtör­ténhet a csoda, hogy a nehezen olvashatónak hitt 16. századi szövegeket a diákok kedvenc verseik közé sorolják, s Balassit kedvenc költőjükké fogadják, "mert olyan szép szerelmes verseket írt". Ez a legnagyobb eredmény, amit elérhetünk, de ehhez az itt tárgyalt tankönyv, sajnos, nem sok segítséget nyújt. így a bevezetőben idézett Nemeskürty-kérdésre nemmel kell felelnünk: Sajnos, nem jól tanítjuk Balassit. Emlékezzünk a kettős Balassi-évfordulón a költőre, aki sokkal igényesebb volt önmagával szemben, mint mi vele szemben. Nehéz a sasok röptét követni!

Next

/
Thumbnails
Contents