Irodalmi Szemle, 1994

1994/3 - DOKUMENTUM - FOGARASSY LÁSZLÓ: Pozsony város nemzetiségi összetétele

Fogarassy László

kerületbe, az utóbbiak ma Ligetfaluval együtt az V. kerületet alkotják. Vereknyét és Püspökit a II. kerülethez csapták hozzá. Az összes csatolt falvakban a kerületek (Obvodný národný výbor) alá rendelve helyi nemzeti bizottságok (Miestny národný výbor) is voltak.

Az 1970. évi népszámláláson első ízben kérdezték a nemzetiségen kívül az anyanyelvet is. Pozsonyra vonatkozólag — 1972-ben hozzácsatolt újabb községekkel együtt a következő adatokat hozták nyilvánosságra:

Anyanyelv

Nemzetiség

Különbség

szlovák

266 611

274 790- 8 179

cseh

11 919

11 009

+ 910

magyar

21 244

16 038

+ 5 306

német

2 619

1 104

+ 1 515

orosz

509

413

+ 96

ukrán

367

363

+ 4

lengyel

203

150

+ 53

egyéb

2 106

1 738

+ 368

ismeretlen 354

327

+ 27

305 932 305 932

A Horvátjárfalun és Dunacsúnyban kimutatott 777 „egyéb nemzetiségű” mind horvát. Mivel szórványosan a Nagy-Pozsony egyéb részeiben is találhatók (1961-ben 123 jugoszlávot, azaz horvátot és szerbet találtak), sorrendben a németek után következtek. A szlovák lakosság a fenti két volt mosonmegyei helység kivételével a város többi részében többséget alkotott. A csehek a város történelmi magjában, a magyarok a külvárosokban voltak erősebbek. Kisebbik felét alkották Pozsonypüs- pökinek, Vereknyének, Oroszvárnak, számbelileg erősek voltak Ligetfalun és a már említett két horvát községben. A németek Pozsony történelmi magjában és Ligetfalun alkottak diaszpórát. 34

Az 1980. november 1-jei népszámlálásnál kiderült, hogy a kizárólag történelmi magból álló Óváros lakossága 59 547 lélekre csökkent (1970-ben 79 727 lakosa volt!) Ez valamennyi nagyváros city-jének általános jelensége. A II. kerületben Pozsony történelmi határában levő Malomligetben 9913 lakos volt (1970: 24 829), Ro- senheimben (Ružinov) viszont már 78 372 (1970: 56 675), Dornkappelen (Trnávka) 7540 (1970: 7742), a két csatolt község közül pedig Püspökin 7190 (1970: 7721) Ve- reknyén pedig 1914 (1970: 2275). Összlakosság 119 845, tehát az 1970. évi 106 835 lélekhez képest elfogadhatóan növekedett. Csökkent viszont a III. kerület lakossága: 75 192-ről 72 571-re, és ezen belül az Újvárosé 45 460-ról 36 566-ra, a Szőlőnegyedé 18 728-ról 18 177-re, a kerülethez csatolt Szőllősé (Vajnory) azonban 3374-ről csak 3551-re, Récséé azonban 7630-ról 14 277-re ugrott.

Még nagyobb eltolódások történtek azonban a IV. kerületben, amely kizárólag csatolt községekből és a történelmi városhatár kültelki lakotthelyeiből állt. Ennek a