Irodalmi Szemle, 1994
1994/3 - DOKUMENTUM - FOGARASSY LÁSZLÓ: Pozsony város nemzetiségi összetétele
Fogarassy László Vallási megoszlás szerint: Óváros Csatolt közs. Összesen római katolikus 124 240 35 486 159 726 görög katolikus 1 902 288 2 190 görögkeleti 1 290 66 1 356 ág. hitv. evangélikus 19 558 3 195 22 753 református 1 484 17 1 501 csehtestvér 345 104 449 csehszlovák 101 13 114 izraelita 915 115 1 030 egyéb felekezetú' 2 308 233 2 541 felekezet nélküli 977 119 1 096 nem vallotta meg 107 33 140 153 227 39 669 192 896 ' A következő három népszámláláson a lakosság felekezeti hovatartozását már nem tudakolták. A görögkatolikusok és a görögkeletiek számának emelkedése nagyarányú, Kelet- Szlovákiából történt bevándorlásra vall. Az elköltözött magyar reformátusok helyét is keletről jött szlovák anyanyelvű reformátusok pótolták, akik részére külön szlovák istentiszteleteket vezettek be. Ezért történhetett meg, hogy a református hívek némileg gyarapodtak is. Az evangélikusok száma viszont a beköltözések folytán megkétszereződött. A felekezetnélküliek számának cssökkenése azzal függ össze, hogy 1930-ban az egyházból kilépettek túlnyomó része cseh (és részben szudétané- met) volt, akik 1938 után visszatértek szülőföldjükre. A csehszlovák (huszita) egyház is emiatt vesztette el tömegeit, amihez az is hozzájárult, hogy az önálló szlovák állam idején ennek a felekezetnek a működését betiltották. A csehtestvérek úgy menekültek meg, hogy testületileg beléptek a magyar református egyházba, és istentiszteleteiket is a református templomban tartották 1945-ig, amikor is újra önállósultak. (Teológiájuk is majdnem teljesen azonos a református egyház tanításával.) Feltűnően nagy az „egyéb felekezetűek” száma, akik alatt nyilvánvalóan nemcsak baptisták, adventisták, metodisták, ókatolikusok, unitáriusok, iszlám hitűek stb. értendők, hanem feltehetően huszitákat is ide könyvelhetett az adatokat feldolgozó, részben tájékozatlan statisztikai hivatali személyzet. Jóval konszolidáltabb körülmények közt hajtották végre az 1961. március 1-jei népszámlálást, amelynek részletes eredményeit az akkori új közigazgatási beosztás szerint részletezve is közzétették. Az Óváros, illetve a történelmi Pozsony területén volt az 1—IV. és a VII. kér. (utóbbi a Trnávka — Dornkappel), a városhoz csatolt községek pedig az V. (Ligetfalu), a VI. (Dévény és Károlyfalu), valamint a VIII— XII. kerületet (Főrév, Szőllős, Récse, Lamacs, Pozsonyhidegkút) képezték. A szlovák főváros lakosságának a nemzetiségi megoszlása 1961-ben a következő volt:
