Irodalmi Szemle, 1994
1994/3 - DOKUMENTUM - FOGARASSY LÁSZLÓ: Pozsony város nemzetiségi összetétele
Fogarassy László várost, a politikailag nem kompromittált meneküllek visszatértek, a szlovák, német és magyar polgártársaik által bújtatott zsidók kijöhettek rejtekhelyeikről. De már május első napjaiban megindult a német és magyar lakosság kitelepítése, nagyrészt Ligetfalura, a rendőrség közreműködésével, ugyanolyan formában, ahogy régebben a zsidókkal csinálták. Ha az izraelita hitközség kivételezésért interveniált a németekért és magyarokért arra való hivatkozással, hogy zsidókat mentettek, a közbenjárást a rendőrség azért nem vette figyelembe, mert erre a Belügyi Megbízott Hivatalától (Povereníctvo vnútra) külön utasítást kapott. 26 1946 elején külön összeírás szerint még mindig 11 315 magyar és 8051 német élt a városban 27, akik helyzete nem volt sokkal jobb, mint két évvel korábban a zsidóké. A Pozsonyi Nemzeti Bizottság az egykori zsidójelvény példájára számukra is jelvény viselését írta elő — a Čas, a Demokrata Párt lapja is öles betűkkel hirdette, hogy „Nemci a Madari budú označení", ennek azonban olyan disszonáns nemzetközi visszhangja volt, hogy a végrehajtási rendelet kiadásától elállónak. 1946. április 1-jei hatállyal Pozsonyhoz csatolták Pozsonyligetfalu, Főrév, Récse, Szőllős, Lamacs, Pozsonyhidegkút és Dévény községeket. Ezek közül 1938-ban Ligetfalu és Főrév szlovák—német—magyar, Récse szlovák—német, Dévény német— szlovák, a többi pedig szlovák jellegű volt. Tekintélyes számban éltek Ligetfalun csehek is. A németeket e falvakból az év folyamán kitelepítették, később a magyarok jó része a csehszlovák—magyar lakosságcsere-egyezmény értelmében mind az óvárostól, mind pedig a csatolt községekből elköltözött. Helyükbe szlovák telepesek jöttek, részben külföldről (Magyarország, Jugoszlávia). 1946. május 26-án nemzetgyűlési választások voltak, amelyeken németek és magyarok nem vehettek részt. Ezek Pozsonyban az alábbi eredménnyel végződtek: 28 Óváros Csatolt közs. Összesen Demokrata Párt 48 316 6 474 54 790 (63,86%) Kommunista Párt 18 463 4 388 22 851 (26,63%) Munkapárt 3 382 570 3 952 (4,61%) Szabadságpárt 1 989 471 2 460 (2,87%) Üres lappal szavazott 1 049 161 1 210 (1,41%) 73 199 12 604 85 263 A Pozsonyhoz csatolt községek közül Dévényben és Pozsonyhidegkúton a kommunisták, a többiben pedig a demokraták kapták a legtöbb szavazatot. A Munkapárt azonos volt az egykori szociáldemokrata párttal (később régi nevél is visszavette). A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt a felkelés idején és területén 1944 őszén olvadt be a Kommunista Pártba. Vezetőinek egy része meggondolta magát és kivált, de az újjászervezett szociáldemokrácia tömegeit akkoriban nem volt képes visszaszerezni. A szélsőségesen soviniszta Demokrata Pártban az egykori csehszlovák polgárok hívei tömörültek, vezetői főleg a volt Agrárpártból és Szlovák Nemzeti Pártból kerültek ki. A Demokrata Párt disszidenseit magában foglaló Sza
