Irodalmi Szemle, 1994

1994/3 - DOKUMENTUM - FOGARASSY LÁSZLÓ: Pozsony város nemzetiségi összetétele

Fogarassy László

51 837 szlovák

(41,89%)

20 764 cseh

(16,77%)

26 994 német

(21,82%)

16 005 magyar

(12,94%)

6 719 zsidó

( 5,43%)

1 469 egyéb

( 1,15%)

Izraelita vallásúnak 14 454 lakos jelentkezett, azaz a lakosság 11,77%-a. A csehek, németek és magyarok száma csökkent, a szlovák és zsidó nemzetiségűek száma viszont emelkedett, az utóbbiakat illetően a magyarázat az, hogy a németül beszélő és 1930-ban még német nemzetiséget valló zsidók egy része most zsidó nemzetiségűnek vallotta magát. Az izraelita vallásúak számának némi csökkenése viszont elvándorlásról és kikeresztelkedésről tanúskodik.

A csehek és magyarok számának fogyatkozása részben önkéntes, részben pedig kényszerű tömeges távozásnak tudható be (kiutasítás, állásból elbocsátás vagy elhelyezés). A rendőrség pl. 1938. december 24-én 360, Magyarországnak ítélt területre illetékes magyar nemzetiségű lakost utasított ki pozsonyból, nagyobbára szegény sorsú embereket 22, retorzióként azért, mert a Felvidékről viszont kolonistákat zavartak ki. A németek csökkenése a német anyanyelvű zsidók eltaszításának és részben a Szudéta-vidékre való visszaköltözésnek tudható be.

A szlovák autonóm tartomány megalakulása után volt egy választás, de csak a Hlinka-féle szlovák néppárt listájára vagy fehér lappal lehetett szavazni, amelyre csak 3% esett. Az egységes listára fölvették a Hlinka-párttal egyesült csehszlovák pártok, valamint a német és magyar párt jelöltjeit, a zsidó pártokat figyelmen kívül hagyták, a kommunista pártot betiltották, majd a szociáldemokrata pártokat is feloszlatták, egyszóval a csehszlovák demokratikus választási rendszert félretették. Az

1939. március 14-én kikiáltott Tiso-féle Szlovák Köztársaság már tökéletes fasiszta pártállam volt, és nem is írt ki soha olyan választásokat, amelyeken az állampárt, a két nemzetiségi párt és a ruszinok külön-külön saját listáikkal indultak volna. Részleges lakosságcsere indult meg, amelynek folyamán a csehek száma huszonegy hónap alatt, azaz közel két év alatt a negyedére csökkent. Hivatalnokok, katonatisztek, szabad foglalkozásúak nagy tömege költözött a cseh—morva területre, illetve Protektorátusba. Azok száma, akik az érvényes, még a magyar törvények szerinti szlovákiai illetőséggel bírtak, nem sokkal haladta meg az ezret. A zsidó val- lásúaknak csak zsidó nemzetiséget volt szabad vallani, kitelepítésük még nem indult meg, ezért számuk lényegesen nem változott. A németek száma most azért növekedett, mert egzisztenciális okokból sok cseh és számos magyar származásra való hivatkozással most németnek jelentkezett. A magyarok csökkenése a két már említett okon kívül további, de kevésbé intenzív kitelepüléssel magyarázható. Az

1940. december 15-én tartott szlovák népszámlálás szerint Pozsony lakosságának a nemzetiségi összetétele a következő volt: 23