Irodalmi Szemle, 1994
1994/3 - NYÍRFALVI KÁROLY: Három halál (versek)
Versek Három halál Gertrude Stein: Három élet I. Azon a forró nyári napon, lehetett már vagy húsz éve is, kötelet hurkolt, bezárkózott a fürdőszobába, fejét a hurokba helyezte, egyetlen lendülettel túlesett mindenen. Az öccse vágta le, valamikor együtt játszottunk, a szomszéd házban laktak. Apjuk rég elhagyta őket, Ő meg rosszul tanult, mindig vele fenyegették, mehet vissza hozzá. Ennyi az ok, a pletyka, s marad a kusza, zavaros beszéd —, együtt játszottunk, együtt nőttünk... II. Balkezesnek született, a tény nem magyaráz semmit. Mindenhez volt tehetsége, élni, meghalni egyaránt, ahogy kell, hogy célját elérje az utolsó mozdulat. Jelképes leplei fojtogató nyűgében sűrűn nézett a pohár aljára. Ót emeletnyi magasat, mélyet nem bír el a tehetetlenül zuhanó test, mélyén a szerető szív fájdalmával. (Nem érthetem, nem is akarom, de hiányzik, ha eszembe jut.)
