Irodalmi Szemle, 1994

1994/3 - IRODALMI PÁLYÁZAT 1993 - HIZSNYAI ZOLTÁN: Hemicrania

Irodalmi pályázat 1993 — Tudod, édes fiam, az ügyvédi, jogászi pálya nagyon szép pálya. A vizsgálóbírói, törvényszéki bírói, elnöki beosztás már kevésbé... Maugham írja valamelyik novel­lájában, hogy egy valami semmiképpen sem szeretne lenni: Isten az Utolsó ítélet napján... Az igazság, az abszolút igazság nagyon ingatag dolog. Nem tudom, melyik törvénykönyvbe, szabályzatba, de valamelyikbe feltétlenül be kellene iktatni ezt a négy sort: Az ember küzd, mást nem tehet: az igazságot nem lehet hazug ködökbe fátyolozni. Az utolsó sort erősebb, nyomatékosabb hangon mondta: Isten vallat; felelni kell... — Ez ki, Laci bácsi? — Musset. Alfred de Musset. És a költemény címe: Ma tristesse... Szomorúság... Az én szomorúságom. Vagyis mindenki bánata... Vigyázz magadra, kisfiam: katoná- éknál mindig észnél kell lenni!... És sohase süss el ágyút, ha nem muszáj... A másik emberre lövöldöző ember olyan, mint a beszélni akaró kutya, mind a kettő a génjei ellen vét... HIZSNYAI ZOLTÁN Hemicrania (szvit férfi hangra)- részlet ­...Eltűntek a templomot a félelmetes Antonius-bástyával összekötő függőhidak, s az égből leereszkedő feketeség elöntötte a hippodrom szárnyas isteneit, a lőréses falú palotát, a piacot, a karavánszerájt, az utcákat, a tavakat... Elveszett Jerusalaim, a hatalmas város, mintha sosem létezett volna.... A föld körkörös izmai közt cuppogó balga bütyök — szapora talpam lassacskán elnehezült. Már egy temérdek szemérmű dombháton haránt

Next

/
Thumbnails
Contents