Irodalmi Szemle, 1994

1994/2 - GERGELY JÓZSEF: Versek

Versek Könyörgés színekért Valami színt még, Uram, fáradt szemembe, lám, lebbenti szoknyáját a fűz és a juhar, homály-oszlató, visszajáró fehér bárányt, tengeren bárkát, Uram, tudom, nem vagy fukar. Lila derengést a kies völgyekbe, Uram, bíbort a hegyekre, míg időm nem ér véget, érett kalász-sugárt, végtelen sugárzást, Uram, és a vadlibák vé-jén túli kéket. Fanyar ez az ősz fanyarabb őszebb mint a többi élesebb a kanyar és sehol sem találom apám halotti levelét súlyos tömör örömtelen tél ígérkezik fél a vadnyúl nyúlna az ember a bor felé de csak por száll és a száj torz vigyorba dermed 1993.szeptember

Next

/
Thumbnails
Contents