Irodalmi Szemle, 1994
1994/12 - OZSVALD ÁRPÁD: Anyasirató (vers)
Anyasirató Meleg fészekből kirepülve, éltem idegen, messzi tájakon, de te csak vártál, vártál egyre, szótlan szobor a kapuban, szeménnesen dicsekedve: íme, hát megjött, megjött a fiam! Megjöttem, de te elszaladtál, felhők kékjébe futottál, üres a kert, az udvar, árván áll a kapufélfa, siratlak, ahogy te siratnál engem, anyám, alvó, sápadt madárka.
/
