Irodalmi Szemle, 1994

1994/11 - GÁGYOR JÓZSEF: Szerelmi-erotikus szimbólumok a mátyusföldi gyermekjátékokban és mondókákban

Szerelmi-erotikus szimbólumok.

Egy, kettő, három, négy,

Kopasz Péter, hová mégy?

Bécsbe, Budába,

Feneketlen Dunába.

Ne, e marék gesztenye,

Vegyél rajta bundát,

Takard be Katicát! (Zsigárd)

A Kopasz Péter önmagáért beszélő név, a gesztenye pedig feltételezhetően a tes- ticulus jelképe.

Ha a lánynak kilátszik a bugyija, így csúfolják:

Messze van a Budavár,

Mégis ide látszik. (Tallós)

Az 1. sor változata:

Messze van a bécsi kapu. (Vága)

Béka, békalyuk „A föld méhében levő alvilág, a kígyók, gyíkok és békák birodalma. Ugyanez a világ található a nő méhében is.” (253) A Csöm-csöm, gyűrű nevű játékban a hunyót a következő mondattal hívják:

Gyere, pásztor, enni,

Megsült a béka! (Vága)

Bocskor (176). A Bújj, bújj, zöld ág kezdetű gyermekjátékdal egyik változatában ezt éneklik:

A nyulacska kicsike,

Hegyet-völgyet bejárja,

Kinek adjuk Mariskát,

Kifordított bucskorát. (Pozsonyvezekény)

Ha tudjuk, hogy a „nyulacska” penísjelkép, a „hegy-völgy” pedig a női testre vonatkozik, nem nehéz kitalálnunk, hogy a „kifordított bucskor” a deflorációval értéktelenné vált leányt szimbolizálja.

Duna. A Duna, mint általában a vizek, nálunk és a rokon népek folklórjában is a női nemet jelképezi, s így joggal lehet az „erdő” ekvivalense." (B-59)

Kiolvasóban is előfordul:

Bécsbe, Budába,

Feneketlen Dunába. (Zsigárd)

Hogy a Duna sohasem telik meg, hogy feneketlen, az egyik alapfeltétele az erotikának. (145)

Falu (v. világ) végére (v. végin). Erotikus helyszínt jelöl. (299), egyszavas megfelelője: a méhszájig. (116)

Gyakori az alábbi kiolvasó változataiban:

Egy, kettő, három, négy,

Zsidó gyerek, hová mégy?

Nem megyek én messzire,

Csak a falu végire.

Fazék, vasfazék A fazék is, mint minden más edény, a női genitáliák jelképe (157)