Irodalmi Szemle, 1993

1993/11 - KÁLNÁSSY TIBOR: Külső és belső határok ellen

Külső és belső határok ellen

összeálló tilalmak határait. Mennek az erdőben a tengerpart mentén, nem törődve az éjszaka sötétjével: a két gyermek szövetséget, saját világot (szemiotikái ,,MI”-t) alkot a felnőttekkel szemben, akik együtt indulnak keresésükre (fajra való tekintet nélkül, szemiotikailag itt valamennyien az „ŐK” kategóriáját képviselik).

Biro és Barbara éjszakai eltűnése, keresésük és megtalálásuk a cselekmény betetőzése, de kulcsfontossága kétségtelenül az utolsó előtti fejezetnek van, amelynek címe: Welches Tier darf über die anderen herrschen? (Melyik állat uralkodhat a többi fölött?) A vita során tíz nézet váltakozik, mert minden gyermek más állatot tart az uralkodásra legalkalmasabbnak. Soroljuk fel őket: elefánt, oroszlán, bika, orrszarvú, appagáj, bagoly, páva, vakond, hangya, kaméleon. A vita végül kompromisszummal zárul, az eredmény „patt”: egyetlen állat se uralkodjék a többi fölött! Ez egyúttal azt is jelenti — s ez az elbeszélés végkövetkeztetése —, hogy senkinek sincs igaza. A poénba kódolt jelentés: egyetlen fajnak sincsen joga uralkodni a többi faj fölött!.

Végezetül még tegyük hozzá: Irena Brežná alkotóművészetének vannak magyar vonatkozásai is. A Szlovákiai töredékek című könyve első fejezetének címe például 1956. A szerző akkor csak hatéves volt, de emlékei a magyarországi eseményekig nyúlnak. Érdemes egy ilyen élményét szó szerint idézni: „Ez a magyar forradalom idején volt, és nagyapám, az elkötelezett szociáldemokrata, >azokon a gonoszokon < a kommunistákat értette. Hazafelé menet néhányszor megállt, és fojtott hangon magyarul beszélgetett idős urakkal, akik szembejöttek velünk, és üdvözöltek bennünket. Nagyapám fiatalkorában néhány évig lakatosként dolgozott Budapesten, s onnan vitte magával Trencsénbe a nagyanyámat. Azon az őszön nálunk otthon csak magyarul beszéltek, becsukták az ablakokat, bekapcsolták a rádiót, és élénken gesztikuláltak..."

Trencsénben tehát, ahol Irena Brežná felnőtt, 1956-ban magyarul beszéltek. S az írónő nagyanyja Budapestről származott...! Lehet, hogy Irena Brežná kozmopolitiz- musának ez is egyik forrása.