Irodalmi Szemle, 1993
1993/10 - NYELV ÉS LÉLEK - FÖLDES ZSUZSA: Miről vallanak a nevek?
Miről vallanak a nevek? idegen eredetű, kevert vagy torzult, nehezen kibogozható vagy teljesen fölis- merhetetlen alakkal találkozhatunk. Az ilyenek ma már szintén szerves részei a magyar vezetéknév-állománynak, s ha egy teljes, átfogó gyűjteményben gondolkozunk, mindenképp hasznos a szóba jöhető népek személyneveinek ösz- szehasonlítása a magyar eredetűekkel. Egy ilyen összehasonlítási kísérletet szeretnék a gyakorlatban bemutatni. Három szlovákiai falu névanyagából (választási névsorából) gyűjtöttem össze a személynévi eredetű vezetékneveket (az egykori apaneveket), és vizsgáltam meg, mennyiben hatott/hat egymásra névadási szokásaiban e két, századok óta egymás mellett élő nép. A három falut úgy választottam ki, hogy különböző fokozatokat szemléltessenek a még többségében magyar etnikumú Heténytől kezdve az erősen asz- szimilálódó, a betelepítések miatt vegyes lakosságú Taksonyon át egészen a mindig is tiszta szlovák árvái faluig, Oravský Biely Pótokig. Itt kell fölhívnom a figyelmet egy-két apróságra, melyek azonban gyakran megnehezítik a pontos munkát. Egyrészt írásmód tekintetében — ami pedig ez esetben mérvadó lehet az átvétel megállapításakor — sajnos a szlovák hatóságok nem elég megbízhatóak, gyakori a (szándékos?) hanyagság a magyar neveket illetően, ezért sosem biztos, hogy a szlovák írásmód a valós helyzetet tükrözi-e; másrészt a magánhangzóra végződő neveknél, ha csak női név áll a rendelkezésünkre, a kötelező szlovák -óvá végződés miatt nem mindig dönthető el teljes biztonsággal, mi a név eredeti alakja, főként akkor, ha az illető névhez többfajta magánhangzós képző is járulhat (pl. a Šimková név alapja lehet Šimko, Šimka, de még Šimek is). Azokat a neveket, amelyek esetében nem voltam biztos a személynévi eredetben, inkább kihagytam (pl. Marget, Matlák), a csak írásmódjukban különböző neveket pedig külön névként vettem föl. Átmeneti típusba soroltam azokat a neveket, amelyekről nem dönthető el, magyarok-e vagy szlovákok (általában idegen nevekről van szó, pl. Gerhart), illetve azokat, amelyek egyértelműen felismerhető magyar nevek, csak szlovákos a helyesírásuk (részben a fent említett okok miatt pl. István). Az összegyűjtött nevek falvanként a következők: HETÉNY: Andruskó ................4 G yörgy ...................7 P aulisz .....................2 A ndruškó ..................3 Gyur csovics .................1 P etres .....................2 B álint .......................3 Il lés ....................1 P etrovič ..................1 B eke ...................2 Janik ...................4 S ebők ..................6 B ertók ...................9 Kázm ér ...................2 Š inko ..................2 B olla ....................3 Ku bovič ...................3 T amás .................2 Czék us ....................2 Lamp eret .................1 T omáš ................. 1 Cz ibor .......................13 Lampert ...................2 T anka ...................10 D anis ...................2 Lu cza ..................20 U zsák .................5 D omonkos ...............4 Ma nyus ................2 V alentovič .................6 D orčiak ..................2 M arciník ..................2 V alla ....... ......................2 D ömötör ................1 Ma rcinkó .................3 V iola ....... ......................8 F óris .....................1 Mariko vec ................6 V incze ..... ......................2 G ábor ..................20 Michálik ..................2 Z suzsa ..... ..................... 2 G ál ....................50 Pa luska ..................1 G áspár ..................11 Pá lfy ...................2
