Irodalmi Szemle, 1993
1993/10 - MÉSZÁROS ANDRÁS: Időszűke
Időszűke valós idejébe beépül az ideológia „időfelettisége", és eltűnik az adekvát normák, valamint a tevékenység tiszta, áttekinthető határidejeinek az evolúciós lehetősége. Az időszűke az egyik oldalon démonizálódik (mégpedig kétféleképpen: egyrészt az adott esemény feltételeinek abszolutizációjával, másrészt olyan eszmei időhorizontok tételezésével, amelyek nem a valós eseménnyel, hanem az eszmékkel függnek össze), a másik oldalon pedig bagatellizálódik (vagy úgy, hogy eltekintünk az adott esemény konkrét téridő-koordinátáitól, esetleg úgy, hogy ezt az epizódot az általános emberi értékek világába — sőt az is előfordul, hogy etnikai, faji vagy más hasonló álláspontokba — vetítjük). Az, amit itt ideo- logizációnak nevezek, nemcsak a transzcendencia világából kiindulva a jelen szervezettségének formái felé irányul, hanem nagyon gyakran a múltkép megváltozására is kihasználódik. Az eredmény azonban mindkét esetben megdöbbentően hasonló: sem itt, sem ott nem veszi figyelembe az idő racionalitását, az érdekeket ellenben nagyon jól szolgálja. Az időszűke kezelhetősége tehát nemcsak azt tételezi fel, hogy kultiváljuk az ellene bevethető eszközöket és megpróbáljuk megszüntetni az eredeti hiányt, hanem azt is, hogy nem vonjuk ki a jellegével azonos időhorizont keretei közül. Ebben rejlik mind a cselekvés, mind pedig a teoretikus elemzések racionalitása. Irodalom 1. Heinemann, K. - Ludes, P.: Zeitbewustsein und Kontrolle dér Zeit, in: KZfSSP, Sonderheft 1978, 20. szám, 222. 2. Ottó Rammstedt az időtudat négy alapvető formáját különbözteti meg: 1. okkazionalista, 2. ciklikus, 3. lineáris és zárt jövőjű, 4. lineáris és nyílt jövőjű. A modemitásra az utóbbi a jellemző. — Lásd: Rammstedt, O.: Alltagbewustsein von Zeit, in: KZfSSP, 1975, 1. szám, 47—63. 3. A vonatkozó irodalom nagyon tömör áttekintését nyújtja Bergmann, W.: Das Problem der. Zeit in dér Soziologie. Ein Literaturüberblick zum Stand „Zeitsoziologischen" Theorie und Forschung, in: KZfSSP, 1983, 35. szám, 483-484. 4. Moore, W. E.: Man, Time and Society, New York - London 1963 5. Balla, B.: Soziolgie dér Knappheit. Zum Verstündnis individueller und gesselschaftlicher Mängels- tände, Stuttgart 1978 6. Balla, B.: Iaezett mű, 12. 7. Ugyanott, 26. 8. Hasonlítsd össze Linder, S. B.: The Harried Leisure Class, New York 1970; és Wendorff, R.: Zeit und Kultur. Geschichte des Zeitbewustseins in Európa, 3. kiadás, Opladen 1985, 650. 9. Schöps, M.: Zeit und Gesellschaft, Stuttgart 1980, 3—38.; Bergmann, W.: Die Zeitstrukturen socialer Systeme. Eine Systemteoretische Analyse, Berlin 1981, 10. 10. Lásd főként Novotny, H.: Time Structuring and Time Measurement: On the Interrelation Between Timekeepers and Social Time, in: The Study of Time II, New York 1975, 325—342.; Elias, N.: Über den Prozess dér Zivilisation. Soziogenetische und psychogenetische Untersuchungen, Frankfurt am Main 1976 11. Luhmann, N.: Temporalisierung von Komplexität. Zur Sémantik neuzeitlicher Zeitbegriffe. in: Ge- sellschaftsstruktur und Sémantik. Studien zur Wissensoziologie dér modernen Gesellschaft, I. k., Frankfurt am Main 1980, 241. 12. Schöps, M. idézett műve, 155—159. 13. Heinemann, K. és Ludes, P. idézett műve, 227—230. 14. Blumenberg, H.: Lebenszeit und Weltzeit, Frankfurt am Main 1986 15. Heller, Á.: A mindennapi élet, Budapest 1970, 46—47. 16. M. Schöps idézett műve, 167. 17. Balla, B. idézett műve, 27. 18. Harré, R. - Secord, P. F.: Az epizódok elemzése, in: Filozófiai Figyelő 1986, 3-4. szám, 94—96. 19. M. Schöps idézett műve, 86—91. 20. Hartmann, N.: Lételméleti vizsgálódások, Budapest 1972, 394.
