Irodalmi Szemle, 1993
1993/9 - ORAVECZ ARANKA: Naplójegyzetek
Nap lój egy zetek a kíváncsiság, abból már nem jutott gondolat a hídért, amelyet megépíthet a becsület szótól szóig terjedő közelséggel. Elengedlek, míg bizonytalan vagy erőidben, s nem látod tisztán, mi az, amit merhetsz. SZERELMET MÚLATÓ Ha már beteljesületlen, idejét múlta. Nem egyszeri titokzatossággal rendelte meg külszíneit. Aki mert szállítani, az nem ismerte a visszautasítás praktikáit sem. Megtennem, amit a helyzet kínál, s lennék szabadabb a megszokottnál, mert a szeretet nem engedi ölni érzéseinket, tudni kell megbocsátani. Szétváló utakon a lelkiismeretünk vezet. Ami megpróbálható, abból tanulni lehet a lehetőségek törvényeit. Higgyük, hogy úgy múlik a szerelem, ahogyan érkezett, hirtelen, váratlanul. Szerelmet múlató hangulatok ringatnak a holnapok felé. KEVÉS A TÖRŐDÉS Meglehet, hogy szebbnek látod az érdeklődés komolyságát, mint amilyen az volt. Kevés a törődés, amely a jelenlétig kísér el. Megtehetjük még, ami védeni mer, s így keressük az időt, amikor már nem szükségszerű a meghaladott. így nem lehet megadni az elvárt hiányosságait, csak ha nélkülözni enged a tarthatatlan állapot. (Jan. 13.) ÁLLJ ELÉBE! Ha még lehet kapcsolatot tartani, akkor maradj hű állásaidhoz! Aki érted serénykedik, annak állj elébe! Higgyük igazunk győzelmét még ott is, ahol már csak örök veszteseknek számítunk! Azt a reményt, amelyet elvisznek kiszolgáltatott embertársaink otthonaiba, már nem lehet meglelni a kitaszítottság érzéseiben. Vagyunk többek a gondolat törvényeiben, mint a szeretet harcosaiként. Békénk kötelez. (Jan. 13.) VÁRHATÓ Most még nem hiányzik az elkövetkező üzenet a tetthez, amelyből megálmodható a szeretet győzelme az igaztalan gyűlölete felett. Alkossunk teret általunk határolt időben, s legyünk titkok tudói, ha a nyíltság kellett a tegnapok bölcsőibe. Hogy a várható legyen az igaz, s ne a félelem kergesse tévedések ösvényein a megbok- rosodottat. Esélyt hagyunk a múltnak, hogy rendezhető legyen a megélt, s előrelátók vagyunk érdekeltségeinkkel, amíg számítható a gondolat tudata hozzátok érkező megítélhetőséggel. (Jan. 13.)