Irodalmi Szemle, 1993

1993/7-8 - NYELV ÉS LÉLEK - LANSTYÁK ISTVÁN: Alom és valóság között

LANSTYÁK ISTVÁN

iskolahálózat sűrűsége és az oktatási módszerek milyensége, a felsőfokú anyanyelvű oktatás helyzete, a lakosság nemzetiségi összetétele stb., természetesen jelentős területi, társadalmi, műveltségi, korosztályi stb. eltérésekkel.

A két nyelvváltozatnak ennek ellenére fennálló viszonylagos elkülönültsége a magyarországi standardot egy idő után esetleg némileg mesterkéltté teheti. Hogy ez mennyire lesz így, az is nagymértékben függ a nyelven kívüli tényezőktől, elsősorban az anyaországgal fenntartott kapcsolatok szorosságától. De még a mesterkéltségnek egy bizonyos fokát is vállalni kell azért, hogy a magyar nyelv központi változatának (viszonylagos) egységességét megőrizzük.

Ez a fejlődés olyan diglossziás elrendezést eredményezhet, mint amilyet FERGUSON klasszikus munkájában (1976) találunk, azzal a különbséggel, hogy itt egy további kód, a szlovák nyelv is szerepet fog kapni. A szlovákiai magyar beszélőközösségben tapasztalható di-, illetőleg triglossziás jelenségek elemzése azonban olyan kérdések sorozatát veti fel, amelyek szétfeszítenék e tanulmány kereteit, s ezért külön munkába kívánkoznak.

Irodalom

BARTHA CSILLA 1991. Nyelvhasználat — emigráns kétnyelvűség. Szoáolingvisztikai vizsgálatok a detroiti magyar közösségben. Bölcsészdoktori értekezés. Kézirat, Budapest.

BENKO LORÁND 1988a. A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest 1988. BENKŐ LORÁND 1988b. "Irodalmi nyelv — köznyelv". KISS JENŐ és SZŰTS LÁSZLÓ szerk., A magyar nyelv rétegződése, 15—33. Akadémiai Kiadó, Budapest.

DÉCSY, GYULA 1990. Statistical Report on the Languages of the World as of 1985. Part I. List of the languages of the world in decresing order of the speaker numbers. 2. kiadás. Eurolingua, Bloomington, Indiana.

DEME LÁSZLÓ 1953. "A nemzeti nyelv rétegei a helyesség szemszögéből". LŐRINCZE LAJOS szerk., Nyelvművelésünk főbb kérdései. Tanulmánygyűjtemény, 15—48. Akadémiai Kiadó, Budapest. DEME LÁSZLÓ 1967. "Kiejtésünk vitatott kérdései". GRÉTSY LÁSZLÓ és SZATHMÁRI ISTVÁN