Irodalmi Szemle, 1993

1993/7-8 - MONOSZLÓY DEZSŐ: Ha valamit nagyon akarsz, az a halálra hasonlít

Ha valamit nagyon akarsz, az a halálra hasonlít lalkoztatta, méghozzá úgy, hogy egyik a másikba folyt lehetetlen volt bármelyiket a másiktól függetlenül végiggondolni Torkában, szájában a Jóság, a gonoszság és a meghalni-képesség gyűlt össze. Sehogyan sem tudta eldönteni mekkora jósággal rendelkezik. Ehhez a hozzá viszonyuló Jóságot kellene megismernie, enélkül a sajátja semmihez sem arányitható. S ha nincs Jóság, vajon a gonoszság vagy a közöny terpeszkedik-e a helyében? Ezt is csak másokhoz viszonyítva lehetne felmérni Közben a halnikészség fogékonyságát szerette volna kiszűrni az egymásba torlódó mondatokból Ezzel majd akkor kell közelebbről foglalkozni ha Csengét megtalálta. A nyáj minden bizonnyal védekezni fog. Szinte hallotta az őrt álló zerge éles füttyentését és szemébe viüámlott a bakok nekiszegezett szarvrengetege. Mit akar egy közön­séges házikecske a havas sziklák csipkéjén? Ott ahol a sziklák igazi ugróakrobatái élnek. Lehet hogy a nyáj így védekezik majd, de Csenge tudni fogja, hogy aki az átalakulás áldozatára képes, annak megne- mesül a közönségessége. Hangos szóval fogja hirdetni én csak ezt az urambakot akarom szolgálni éjjel-nappal kedvére teszek szelíd­séggel, szenvedéllyel engedelmesen aláfekszem mámorosán, a sze­relem szédületében. Erre a szózatra a többi bak kereket old. És ha nem így lesz? Homlokán érezte szarvai súlyát és ez megnyugtatta. Tovább kell lépni nem szabad egy helyben maradni Az a világ is, amelyben emberként élt nagy változásokon megy keresztül. Talán olyanon, mint a francia forradalom idején. Vagy mégsem. Az igazi forradalom még hiányzik. Apró nemzeti öldöklések nem helyettesíthetik a korszakalkotó átalakulást. Persze egy kecskebaknak ez édes mind­egy. Örült hogy kikerült az emberi gondok poklából. A zergék gondja egyszerűbb és kikérekíthetóbb. Egyforma legelő, egyforma életviszo­nyok, legfeljebb az tehet különbséget melyik bakot szereti a legked vesebb gödölye. Akit a legjobban szeretnek, az a legboldogabb. Minden másért közős a harc, apró találékonyságok ugyan megajándékozhat­nak kicsit szagosabb, ízletesebb fűvel de ez jóformán elhanyagolható különbség. Kéthetes erőltetett menet után a horizont szélén kék púpokat lebeg­tetett meg az ég. Azok már igazi hegyek, még egy hét biztatta magát. Ott élnek a zergék, Csenge is, vidámabban, mint emberlány korában. Az emberek világa áttekinthetetlenebb, összetettebb, sok egyéb mutató mellett a sikerélmény is osztja, kormányozza, pedig annak nincs kö­rülhatárolt termőföldje, a mások szomorúságának talaján is nő, sót ott a legdúsabban. Megtapogatta szőrét kétszer megázott, megszá­radt lábát megsebezte, az is begyógyult. Menetelni kell nem szabad egy helyben maradni mint áfák. Könnyebben beléjük csap a villám, nem tudnak elszaladni előle. Nyugtalanította, hogy nem érti az állatok beszédét, erre egyébként már az első faluban rádöbbent amikor több kecske rámekegett, s nem tudta, barátságos szó ez, vagy figyelmez­tetés. Persze az nem különös, hogy azt a nyelvet őrizte meg, amellyel született. Az a valószínűtlenebb, amikor özek meg másfajta állatok a

Next

/
Thumbnails
Contents