Irodalmi Szemle, 1993

1993/6 - ELFOGYOTT A KENYÉR? - ZALABA ZSUZSA: Kibontakozás

Kibontakozás

Szerinted mi jellemzi a Stúdió érté munkáját; az avantgárd? És egyáltalán vart avantgárd művészet?

Roccó: Nincs. Avantgárd magatartás van, amely mindig a meglévő divat és a berögződött dolgok ellen lázad. Ez egy deviáns magatartás és a művészeteken belül értendő. Magatartásformából adódó művészet viszont van, és mi azzal foglalkozunk. Lehet ezt nevezni kísérleti zenének, alternatív színháznak, képzőművészeti objektumnak, de bármi niásnak is. Sok-sok ilyen skatulya létezik, de mi nem szeretünk skatulyázni, ezért is adtuk legutóbbi fesztiválunknak a TRANSART COMMUNICATION elnevezést. Művészeteken keresztül akarunk kommunikálni.

Négy éve még experimentális művészeti társulásként működtetek. Ezt a megnevezést kinőtte az érté, vagy minek köszönhető a változás?

Roccó: Ennek érdekes története van. Az első fesztiválunkat 1988-ban "nemzetközi alternatív művészeti fesztivál" alcímmel szerettük volna megrendezni, de felhívták rá a figyelmünket, hogy az alternatív kifejezésnek a kommunisták szemében negatív jelentése van. Egy csomó alternatív csoportot tiltottak be az idő tájt. Hát ezért kerestünk az alternatív szó helyett egy ehhez közeli kifejezést. Experimentális művészeti társulás lettünk.

Most jelent meg második önálló köteted VAN MÉG SZALÁMI címmel. Mi mindent foglal magában ez a könyv?

Roccó: Ebben a könyvben én vagyok benne. Úgy, ahogy élek. Öt év anyaga: költemények, pontosabban a költészet széles skálája, hiszen a hangvers-parti- türáktól kezdve, a vizuális költeményeken keresztül a számítógépes alkotásokig, elektrografikáktól a performance-szaini fotodo- kumentációjáig, minden megtalálható benne.

Még mielőtt stílusosan "jó étvágyat" kívánnál az intermediális szakácskönyv olvasóinak, megköszönöm a beszélgetést.