Irodalmi Szemle, 1993

1993/5 - LÁSZLÓFFY CSABA: Szabadon választott gyakorlatok szökéshez

falnak ütődve. Ijesztő nyöszörgés.)

(Csend, majd kemény léptek, távolodóban.)

JUANITA (suttogva) Azt is elmondom, hogy vízbe akartál fojtani...

KAZIMIR (ordít) Nem igaz.

JUANITA Bizonyítékom van rá. (Kazimir megtorpan.) Kíváncsi vagy rá? (Tétova léptek visszafelé. Köpés és kárörvendő kacagás.) Véres a nyálam... (A kacagás fuldoklásba csap át.)

JUANITA (vergődve szabadulni próbál) Apus!...Strici! Szekus... (Újabb fulladozás, majd dulakodás zaja után erős koppanás. Kazimir felordít.)

(Csmd. Majd csukásszerű női sírás hangzik fel. Tétova lépések.) JUANITA (suttogása) Úristen! Hogy került a kezembe a pezsgősüveg. (Csend.)

Kazi... (Mint akiben csak most tudatosul. Fölsikolt.) Nem igaz! (Ráveti magát a puha testre.) Kazi! (Szólítja, sírva babusgatja, csókolja. Rémülten.) Mit tettem?!... (Feláll, óvatos tapogatózás. Suttogva.) Kazi... (Mind távolabbról.) Kazi. ..Én.. .Juanita...

(Beúszik Kazimir hangja.)

"Senki se felelős semmiért. De mindenki menjen a pokolba!"

(Zene.)

Ui. (Nem utasítás, legfeljebb sugallat a rendezőnek:)

HANG Volt-e mikrofon, egy becsületes hangszóró (egy lehallgató készülék!) — honnan kéne visszajátszani az egészet?