Irodalmi Szemle, 1993
1993/4 - VITA - CSÁKY KÁROLY: Egy kritikus tévedései
CSÁKY KÁROLY félrevezetve s engem becsmérelve — az én számlámra ír, holott azok tulajdonképpen az ő tévedései. Egy helyütt például ezt olvassuk a friss reagálásban: "...nagyfokú kövckezetlcnség figyelhető meg: ugyanazon név egyszer kisbetűvel (gróf Forgách Zsigmondné Pálffy Kata, 100. o.), más helyütt csupa nagybetűvel szerepel (128. o.). Természetesen nem arról a Forgách Zsigmondról van szó,aki Losonczy Annát vette feleségül — ez azonban a szövegből közvetlenül nem derül ki, sőt a Személynévmutató is csak egy Forgách Zsigmondot jelez." Vajon mire alapozva kéri tőlem számon Kiss doktor, hogy a névmutatóban miért nem szerepeltetek két Forgách Zsigmondot? Miért nem hiszi el nekem, hogy könyvem 93., 135. és 163. lapján is ugyanarról a Forgáchról van szó? Forgách Zsigmondról, aki 1565 és 1621 közt élt. Aki országbíró és nádor volt, uralta többek közt Gácsot és Szécsényt, 1595-től Nógrádsipeket, s aki később II. Ferdinánd osztrák császár pártjára állt? És ugyanaz a Forgách Zsigmond volt a férje Losonczy Annának, Thurzó Zsuzsának és Pálffy Katának is. S ha mindezt nem hiszi el, mért én vagyok a következetlen? S természetesen az sem következetlenség a könyvemben, hogy Losonczy Annát egyszer Losonczy István fiúsított lányaként, máskor Forgách Zsigmond feleségeként, harmadszor pedig özvegy Ungnád Kristófnéként emlegetem. Mert ez mind igaz, s a szövegből elég világos, hogy mindig ugyanarról a hölgyről van szó. Ezt kár volt bíráló kommentárral illetnie a kritikusnak. Azt is szóvá teszi a "szemfüles" kritikus, hogy "a Nógrádhoz szorosan kapcsolódó, a gácsi posztógyárat megalapító Forgách János (vajon mért) nem érdemelte ki a csupa nagybetűt" (95.). Nem megint csak okoskodás, a recenzens rosszindulatú tudálékossága ez? Hisz aki a 95. oldalt elolvasta, annak talán illett volna elolvasnia a kilencvennegyediket is. Ott pedig ez áll: "Gróf FORGÁCH JÁNOS (1724-1774) a XVIII. század derekán nagyméretű építkezésbe fogott Gácson." Majd ugyanazon az oldalon, néhány sorral odább olvashatjuk: "A vásárai révén erősen látogatott Nógrád megyei községben gróf FORGÁCH JÁNOS, a nagy iparbarát nemcsak kastélyát hozatta rendbe, hanem különféle ipari üzemeket is építtetett. A FAJANSZGYÁRAT körülbelül a POSZTÓGYÁRRAL egy időben, 1767-ben alapította..." Vajon ezt mért nem látta meg Kiss László? Hisz a sérelmezett nevet kétszer is csupa nagybetűvel szedték a könyvben. Ez persze a műszaki szerkesztő következetlenségét nem menti. A személy- és helynévmutatóm sem tetszik Kiss Lászlónak. Ezt állítja: "Megbízhatóságuk s hasznosságuk már kevésbé érdemel dicséretet: olykor-olykor két azonos nevű személy egy tételként szerepel bennük (Forgách Zsigmond), máskor egy s ugyanazon személyre kétszer történik utalás (Srétcr János és ifi. Sréter János.)" Itt megint csak rosszakaró kritikusom tévedéséről van szó. Forgách Zsigmondról már írtam fentebb, Sréter Jánosból meg több is volt, s könyvemben is kettőről van szó, ezért a kétszeri utalás. Mindez annak számára, aki könyvemet elfogulatlanul olvassa, s nem a harag és rossz szándék vezéreli olvasása közben, egészen világos. A 48. oldalon ugyanis ezt írom: "A másik kastély tulajdonosa volt SRÉTER JÁNOS, aki a XVIII. Században a család nógrádi ágát alapította. A kuruc brigadéros fiatalon APAFI szolgálatában állt, majd THOKÖLYnek lett a híve..." A 49. Oldalon a kuruc brigadéros dédunokáját ifjabb Sréter Jánost említem, aki mellett Madách Imre patvarista volt Balassagyarmaton. O többször is szerepel a könyvben. Vajon hogy nem fogta ezt fel a szellemi "fölényét" fitogtató kritikus?
