Irodalmi Szemle, 1993

1993/4 - KONTEXTUS - LANSTYÁK ISTVÁN: Nyelvművelésünk vétségei és kétségei

Nyelvművelésünk vétségei és kétségei

11.

Témámból következően sokkal többet foglalkoztam nvelvművelésünk vétségeivel, mint érdemeivel. Tettem ezt annak érdekében, hogy segitsek eloszlatni azokat a kétségeket, amelyek nyelvművelésünk jövőjével kapcsolatban fölmerülhetnek. Mindez azt a hamis benyomást keltheti, mintha nagyon kevés volna az, ami eddigi nyelvművelésünkben időtálló. E: koránt sincs így! A legnagyobb tisztelettel adózhatunk azoknak az embereknek a tevékenysége iránt, akik az elmúlt évtizedekben fáradhatatlan szorgalommal munkálkodtak azon, hogv a szlovákiai magyarok nyelvhasználata minél kevésbé térjen el az anyaországétól, hogy nyelvi műveltségükben ne maradjanak el sem a szlovák lakosságtól, sem pedig a magyarországiaktól, hogy minél nagyobb mértékben megismerjék az egységes magyar nyelvváltozatot, és ezáltal olyan eszköznek kerüljenek birtokába, amely a legmagasabb szinten képes kiszolgálni nyelvi igényeiket. Nyelvművelőink áldozatos tevékenysége nélkül legalábbis sajtó- és szaknyelvünk sokkal vulgárisabb, provinciálisabb és idegenszerűbb volna, mint amilyen ma (vö. Jakab 1989:143; Mayer 1989:155). És persze kevesebbet tudnánk a Szlovákiában beszélt magyar nyelvváltozatokról, mint így tudunk. Van egy alap, amelyre építkezni lehet. Csak legyen, aki építkezzen!

Irodalom

Arany A. László 1939—1940. "Psychologickí'* základ v javov bilingvistiťkých". Ungz'ishca Slovaca I/II, 39—49.

Báívzi Géza 1974. Nyelvművelésünk. Gondolat, Dudapest.

Bencédy József 1968. Nyelvművelő tmuirsok Tankönyvkiadó, Budapest.

Benkő Loránd 1988a. A történeti nyelvtudomány alapjai. Tankönyvkiadó, Budapest 1988.

Benkő Loránd 1988b. "Irodalmi nyelv — köznveh". Kiss Jenő és S/iits László szerk, A magyar nyelv rétegződése, 15—33. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Dome László 1953. "A nemzeti nyelv rétegei a helyesség szemszögéből". Lőrincze Lajos szerk., Ni/eh'- művelésiink fől>b kérdései. Tanulmánygyűjtemény, 15—48. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Peme László 1967. "Kiejtésünk vitatott kérdései". Grétsy László és Szathmári István szerk., Helyes kiei- tés, szŕp magyar l’t'szétl. Az egri kiejtési konferencia anyaga, 23 —58. Tankönyvkiadó, Budapest 1967.

Dome I ás/ló 1970. Nyelvi és nyelvhasználati gondjainkról. Madách, Bratislava.

Dome Iászló 1974. "Köznyelv és nyelvjárások viszonya nemzeti és nemzetiségi körülmények között". Iluiversitns Cjwienianti ľhilologiai 25, 191—198. Bratislava.

Fahó Kinga 1986. "A nyelvhelyességi szabályok jellege. (A nyelvművelés mint a nyelvhasználat regulatív szabályozása)". Fii lei-Szán tó Isiidre szerk., Nonmi-átlag-eltérés. (Az 1984. május 2.3—25-ig pécsi tudományos konferenciu válogatott előadásai), 23—31. Pécsi Akadémiai Bizottság

Fishman, Joshua A. 1968. "Sociolinguistic Perspective on the Studv of Bilingualism". Linguistics 39, 21—49

0,11, Susan 1979. Language Shift- Social Determinants of Linguistic Change in Bilingual Austria. Academic Press. New York—San Francisco—Ijondon.

Grétsy László 1988. "A szaknyelvek és a csoportnyelvek jelentősege napjainkban". Kiss Jenő és S/iits László szerk . A magyar nyelv rétegződése, 85—107. Akadémiai Kiadó, Budapest.

1 laugen, Finar 1972. The Ecology of Language. Essays. Válogatta és a bevezetőt írta Anwar S. Dil Stanford University Press, Stanford, California

Itt jegyzem meg, hogy ennek az írásnak szinte szen es folytatásaként az Irodalmi Szemle következő szamaiban egy másik írás is megjelenik, amelyben a kétnyelvűségi körülmények között folytatott nyelvművelés lehetőségeiről részletesebben is kifejtem — itt csak érintett — elképzeléseimet.