Irodalmi Szemle, 1993

1993/2 - INTERJÚ BEKE GYÖRGGYEL: „Zárkózzon föl a nyugati kultúra hozzánk!”

álmaim. Nem a környezet miatt. Tapasztalataim szerint a nagyon drámai hely­zetekben az embernek valahogy kikapcsol az agya. Egyszer egy regényben meg­írtam: a hős később döbben rá, hogy milyen borzasztó veszélyek között ment át. Akkor tudatosul bennünk. Ez afféle jótékony tudatlanság. Tudsz-e örülni mások sikerének? • Sohasem irigykedtem. Van valami teljes, mindenekfölötti az életedben? Vallásos vagy? • Az. Bár elfogultan, nem rajongóan. Mmdig megvolt a hitem a jó győzel­mében, a gonosz bűnhődésében, s ez önmagában hit a Teremtőben, hit Istenben. Azzal a jó népi mondással fejezhető ki ez, hogy Isten nem ver bottal. Mondjak példát? Amikor Márton Áron püspök ellen elkezdik azt a csúnya hajszát 1948- ban, hál' Istenitek, nekem abban nem kellett részt vennem. Nem is vettem volna részt. Őrzök egy szerkesztőségi levelet, amelyben megbírálnak, amiért nem har­colok az egyházi reakció ellen. Akik akkor, 1949-ben élesen harcoltak, egyikük fiatalon meghalt rákban, másikuk — Kacsó bácsi — megnyomorodik élete vé­gére. Van fizetség ezen a földön is, nemcsak a túlvilágon! Meggyőződtem, hogy ha valakinek akaratlanul vagy szándékosan rosszat teszek, az feltétlenül visszahárul reám. Valamiképpen visszakapom. Fatálisait így van ez, csak éppen meg kell figyelni önmagadat és rájössz, hogy ezt most miért kaptad. Vagy egy roppant egyensúlyozó erő, amely méltó rendet tart a világban. Igazságos rendet. Ez nem lehet emberi egyensúly! Szóval minden tett magában hordja a jutalmát vagy büntetését? • Igen, így van. Milyen emberi tulajdonságokat szeretsz, s milyeneket nem szenvedhetsz? • Nem szeretem például a csalást. Nem szeretem azt a pénzt, amiért nem dolgoztam meg. Nem beszélve arról, hogy ebül szerzett pénz, ebül vész el. Ha nem munkával kiéérdemelt pénzhez jutsz, az föltétlenül elcsorog. Korlátok ezek a tapasztalatok? Az embernek szüksége van korlátokra. A szabadságnak, az emberi gondolkodás szabadságának a híve vagyok. Ha valaki ateista, nem szó­lom nteg érte, végighallgatom, nem is akarom meggyőzni, talán nem is lehet. De állítom, hogy a józan korlátok az embert a teremtés rendjéhez, Istenhez ve­zetik el. Vissza-visszanézve, vannak-e olyan tettek, szavak, amelyeket utólag megbántál? • Természetesen vannak. Először is: nagyon ingerlékeny vagyok. Földühödöm, s akkor esetleg meg is sértek embereket. Igazságtalanul. Az ember ezt megbánja, s ha elég bátor önmagához, nyomban bocsánatot kér. Egyszer egy pap szokatlan

Next

/
Thumbnails
Contents