Irodalmi Szemle, 1993

1993/12 - KÖBÖLKÚTI JÓZSEF: A Magyar Újság szerepe a két világháború közti magyar újságírásban (1933 - 1938)

A Magyar Újság szerepe..

1935-től egyre nagyobb meggyőződéssel hirdetik az írók, hogy a kisebbségi magyarságnak összekötő kapocsnak, hídnak kell lennie a magyarországi magyarság és a Csehszlovák Köztársaság népei között, s „a magyarságnak fel kell adnia az egy helyben topogás és a nacionalista dac politikáját”.10 A kapcsolatok kiépítése nem ellenkezik a kisebbségi küldetéssel, hanem ennek egyenesen reális alapja. „A kisebbségi küldetés nem a gyűlölet, de a szeretet, nem a "tőled", hanem a „hozzád” égisze alatt áll. Ez nem egyéni érvényesülés, ez nem törtetés dolga. Ez nem pártpolitikai kérdés. Ez felelősségvállalás a kisebbségi magyar néptömegek jövőjéért."11

A napilap legnagyobb érdeme a fasizmus részletekbe menő bírálata: „A hitlerista fajelmélet csak a férfit ismeri el teljes értékűnek, a nő alárendelt személy, a férfi kiszolgálója, anya és szolga. Még csak nem is gyermeknevelő, mert az új generáció nevelése már férfimunka. Az államelmélet szempontjából az egységet nem az asszonyok és a férfiak közös társadalma, hanem csupán a pártba tömörült férfiak jelentik. A pártba kerülők a kiválasztottak, a nép elitje. A hangsúly a fajkiválasztódottságon van: csak az a férfiközösség eszményi, amely már testi mivoltával érvényre juttatja az árja népközösséghez való tartozását. A szellem képességei nem esnek latba, a közösségbe tömörülő férfinak a külsejével kellett bebizonyítania az együvé tartozás jogosságát, s szeme kékségével, haja szőkeségével és csontjainak sudár felépítésével” — írja például a lapban Egri Viktor a fasizmus nőszemléletéről.

Ezek a teóriák kérészéletűek, hiszen valójában meghazudtolják a szabadság, egyenlőség, testvériség humánus gondolatát. Vallóik terrorisztikus módszerekkel tartják fenn hatalmukat, bár külsőleg a „szocializmus ' álarcába burkolóznak. Kibékülnek a papával, s közebn kitűzik „az új pogányság zászlaját. Tűzzel-vassal tette tönkre a zsidókat, de nagyra hizlalta magát a nagyzsidók pénzével. ” 13 Az ellentmondásokat tehát egybekényszerítik a diktatórikus hatalom kedvéért.

A müncheni döntéssel sajnos végleg megpecsételődik a Magyar Újság sorsa is (1938. október 14-én szűnik meg). Annyi idejük azonban még mindig van a szerkesztőknek, hogy a lap hasábjain a hirtelen bekövetkező változásokat három aktuális anyag is demonstrálja: Hitler önrendelkezési jogot követel a szudétanémeteknek — hirdeti az egyik cikk címe.14 Földes Sándor a politika zűrzavarosságát evokálva rámutat a politikusok és művészek pálfordulására 1S, s Győry Dezső féltő-figyelmeztető szavát utolszor hallatva három verssel búcsúzik olvasóitól a Történelem sodrában rovatcím alatt.16

A Magyar Újságol polgári tájoltsága miatt a kommunista totalitarizmus negyven éve alatt kevésbé értékelték. Rövid írásomban a lap azon eszméire kívántam felhívni a figyelmet, amelyek ma is aktivizálhatók.