Irodalmi Szemle, 1993

1993/2 - KULCSÁR FERENC: Aljosa, Mindig, Éberség, Vallomás

Aljosa

Sorok A Karamazov testvérekhez

Oroszország fehér nyírfócskája., meggyalázott és kifosztott holtakban gyökérzel.

Nem mozdulsz. Nem gyászolsz. Nem vérzel.

Virrasztasz s vigasztalsz irdatlan önfeledtséggel.

Mindig

Mindig ugyanazt s ugyanúgy: a másik ember vérző otthonában, háttal a gyalázat tükrének, rózsa a kelyhét, megnyitni a létet.

Éberség

Akinek van füle hallásra, hallja a teremtés hat szavát, s a hetedik szó szélben szálló, kimondhatatlan igazát.

Vallomás

Kezed. Kezem.

S a világvégi csöndben a pusztaság.

Ó, ismerlek,

ahogyan csak Istennek szabad ismernie magát.