Irodalmi Szemle, 1993

1993/11 - KRÓNIKA

Május 7 és 9 között került sor Keszthelyen, a Festetics Kastélyban arra a tudományos tanácskozásra, melyet a kaposvári Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága Magyar egyetemi tanszékek a kisebbségi létben címmel szervezett meg. A tanácskozás főbeszámolóját Görömbei András, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem tanára tartotta. Korreferátumok hangzottak el Kolozsvárról (Péntek János, Gyimesi Éva), Bukarestből (Molnár Szabolcs), Ungvárről (Gortvay Erzsébet), Pozsonyból (Fónod Zoltán), Nyitráról (Ala- bán Ferenc) és Újvidékről (Ágoston Mihály, Bosnyák István). A kisebbségi magyar kultúra anyaországi támogatásáról Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatásügyi Minisztérium államtitkára tartott előadást. A tanácskozás középpontjában az oktatás korszerűsítése szerepelt, szóba kerültek azonban azok a problémák is, melyek az egyes országokban fékezni és akadályozni szeretnék a kisebbségi közoktatást, s különböző kísérletekkel tesznek, hogy a tanárképzés terjedelmét korlátozzák.

(f)

Hazánk — Közép-Európa címmel tartott érdekes cseh—szlovák—magyar vitadélutánt a prágai Magyar Kulturális Központ 1993. szeptember 23-án. Az eszmecsere meghívott vendégei a pozsonyi Kalligram Könyvkiadó szerzői — Petr Príhoda, Petr Pithart, Miroslav Kusý, Rudolf Chmel és Kis Gy. Csaba, valamint a Kalligram szerkesztői voltak. A résztvevők a következő témákat vitatták meg: önmagunk megismerése, a nemzeti és nemzetiségi feszültségek feloldásának lehetőségei Kelet-Közép-Európában, a kisebbrendűségből eredő identitászavarok.-skTanácskozott a Magyar Nelv és Kultúra Nemzetközi Társaság; az 1993. szeptember 24-25-én, Budapesten, a Magyarok Világszövetsége székházában megrendezett összejövetel témája az egyetemi magyar nyelvi oktatás volt. A főbeszámolót Szathmári István egyetemi tanár tartotta, aztán Keszler Borbála számolt be az ELTE magyar nyelvészeti programjáról. A különböző oktatási intézmények képviselői (Kolozsvárról Péntek János, Pozsonyból Fónod Zoltán, Ungvárról Gortvay Erzsébet, Újvidékről Ágoston Mihály) tájékoztatták a résztvevőket azokról az oktatási formákról, amelyek a Magyarországgal szomszédos országok közoktatási szerkezetébe illeszkedve oldják meg a magyar tanárképzés problémáját. (Az oktatás formája többségében kétszakos, ilyen vonatkozásban napjainkban elsősorban Magyarországon történtek változások az egyetemeken és főiskolákon.) A hozzászólók megállapították, hogy a nyelvészet oktatásában — a hagyományos nyelvi diszciplínák mellett — megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a szövegtannak, a retorikának, a stilisztikának, jelentéstannak stb.

krónika