Irodalmi Szemle, 1993
1993/11 - OZOGÁNY ERNŐ: A közép-európai török
Ozogány Ernő volságban talált kincs újabb tanulásra sarkallja, és megérleli benne az elhatározást, hogy a hódoltság idején keletkezett diplomáciai levelek, okiratok megfejtésének szenteli életét. Felismerve, hogy a soknemzetiségű Oszmán Birodalom iratai különböző nyelveken íródtak, megtanul tatárul, üzbégül, elsajátítja az azerbajdzsánok nyelvét és még öt török nyelvjárást. Első nagy nekifutása a harmincas években kudarccal végződik: a prágai Károly Egyetem Orientalisztikai Tanszékén hiányos cseh nyelvtudása miatt elutasítják felvételi kérelmét. Évtizedekkel később mosolyogva emlékezik vissza, hogy még a felvételi kérdéseket sem értette meg, annyira csehül állt a cseh nyelvvel. E nekirugaszkodás egész életre meghatározó mozzanatává válik magánéletének: megismerkedik Annával, későbbi feleségével. Házasságkötésük után Anna asszony Prágát elhagyva követi férjét a Csallóközbe, ahol tűrhetően megtanul magyarul. Nagy álma — immár tanári oklevelével a zsebében — a negyvenes években látszik megvalósulni: a budapesti egyetemen Fekete Lajos tanítványa lesz, Németh Gyula és Germanus Gyula előadásait hallgatja. Az oszmán-török hódoltság idején — sőt egészen 1928-ig — a török nyelv írására az arab grafikát használták. Ez azért okozott gondot, mert az arab ábécé sok betűje nem felel meg a török hangzóknak, ugyanis a török szövegekben a 32 jelből csak 11 használatos. Ehhez járult még, hogy a magánhangzókat legtöbbször ki sem írták, nem különböztették meg a tulajdon- és közneveket, sőt még a szavakat is többféle változatokban jegyezték le, így a szövegolvasás inkább egy keresztrejtvényfejtéshez hasonlít. Blaskovics József a szijjákatot tanárától, Fekete Lajostól, az írásmód megfejtőjétől sajátította el. A későbbiek folyamán a szijjákat ismerete döntőnek bizonyul a rimaszombati okiratok feldolgozásánál. A második világháborút követő újabb határmódosítás következtében ismét Csehszlovákia állampolgára lesz, így tanulmányait Prágában kénytelen folytatni. A beneši dekrétumok értelmében már az első békeévben betiltják a magyar iskolákat, így Blaskovics József is az utcára kerül. Segédkönyvtárosként a pozsonyi Egyetemi Könyvtárban helyezkedik el. Egy pillanatra sem csüggedve sorsa rosszra fordulása miatt a könyvcipelés és okiratporolgatás mellett megkeresi a könyvtárban fellelhető oszmán-török iratokat, amelyeket rendszerez és feldolgoz. Az erről szóló könyvet egy perzsa- és egy arabszakértő kollégájával együtt másfél évtized múltán jelenteti meg Arabische, türkische und persische Handschriften dér Universitatbibliot- hek in Bratislava címmel az ősi török kéziratok első szlovákiai feldolgozójaként. Sorsa a Károly Egyetem orientalisztikai szakának elvégzése után (1949) fordul jobbra: A Magas Porta okiratai Kassa város hódoltságáról, a kassai és erdélyi adólevelek az 1644—1686-os években című publikációjának megvédésével 1950-ben megszerzi a doktori címet. E disszertációs munkája 4 7 rendkívül érdekes, a Felvidék és Erdély történelmét feltáró oklevelet dolgozott fel a hódoltság hétköznapjaiból. Még ebben az évben kinevezik a Károly Egyetem tanársegédjévé, turkológiái és hungarisztikai előadások megtartását bízva rá. A két háború között egészen 1939-ig, a cseh egyetemek bezárásáig a Károly Egyetemen csupán Orientalisztikai Tanszék működött, csupán az iszlamisztika se
