Irodalmi Szemle, 1993
1993/11 - GÁL SÁNDOR: Nyelvtörvény és kacsavadászat
Gál Sándor nyugszik. Ezek szerint politikai, társadalmi és irodalmi hetilap lesz, 16 oldalon, s az első szám október elején jelenik meg.* Az előzetes tárgyalások szerint nyomda és papír lesz, illetve már van is. Most még a jelenlegi, Hét-beli helyzetemet kell tisztázni magamban: mit, hogyan, s merre — lecke, amit meg kell oldanom, mégpedig igen rövid időn belül. A Tatran expresszel utaztam haza. Ez a nap is éjféltől éjfélig tartott. augusztus 29. A hónap utolsó két napjáról már nincs módom leírni azt, ami van, még kevésbé azt, ami lesz vagy lehet. Ama egyszerű oknál fogva, hogy Kassáról Budapestre a levél 8-10 napig „utazik” még manapság is. Hogy ez az augusztusi naplósorozat mégis valamiképpen lezáródjék, a minap írt versemet szánom — mintegy búcsúzásul — a Magyar Irka kitartó olvasóinak. Mert hát végül is a versírás volna a dolgom. elmenőben az írás kicsi serege akár a szélhajtotta hullámok s a part ahogy fölemelkedik a hajnal peremére hol a szó? kérded hol az írás? a mindenség ékszerei között ki cselekszi meg bennünk a jövőt? a halál egyetlen végtelen ritmusát Hogy végül miért nem lett ebből a kezdeményezésből semmi, arra nem tudom a választ.
