Irodalmi Szemle, 1992
1992/9
A TARTALOMBÓL A történet, melyről szólok, holnap fog játszódni, jobban örülnék, ha már megtörtént volna, s most egy kávéházban üldögélve, mindenféle előzetes bejelentés nélkül mesélhetném el. A helyszín egy kisváros. Vadul fog tűzni a nap. A főtér kihalt lesz. Az emberek lassan hazaérnek a miséről. Arcuk ugyanolyan unott lesz, mint amikor leülnek a vasárnapi ebédhez. Következésképp nem is kell tovább boncolgatni, hogy miféle kisváros miféle lakói e történet mellékszereplői. A. Szabó László: Mások regénye A mesterek világvárosból érkeztek: Budapestről, Bécsből, Prágából, Berlinből. Iskolájuk, tapasztalatuk, hatásuk tartósabbnak bizonyult az egyetemnél. Ők hozták el hozzánk a Nagyvilág üzenetét, a magyar és európai szellem újjászületését és a forradalomét, hisz Babitscsal és Lukács Györggyel barátkoztak az egyetemen, Kosztolányival, Adyval, Gellért Oszkárral, Tóth Árpáddal ültek együtt a pesti redakciókban, Kari Krausszal sétálgattak Bécsben, vagy Moholy Nagy Lászlóval Berlinben. Ez a szlovenszkói szerkesztőség kapcsolt be bennünket, valahai lázadó, polgári és paraszti származású fiatalokat közvetlenül és egyszeriben a világműveltség áramkörébe. Peéry Rezső: Levelek a hontalanságból Ritka madár irodalmunkban a műértékelő szó. Mintha nálunk mindenki csak írna, s az olvasás, s még inkább a mű sajátos olvasata valami szégyellni való dolog lenne. írni, az karakánság, aki ír, az életrevaló, aktív, modern (vagy inkább posztmodern?), aki olvas (s olvasmányélményéről — horribile dictu — még beszélni is mer), az elpuhult, enervált, romantikus. Tőzsér Árpád: Az aktuális fájdalom A kétszeres félnyelvűség — vagy ahogy szellemesen nevezni szokták: senyelvűség — nemcsak nyelvi probléma, hanem annál jóval több. A senyelvűség előbb-utóbb „se ide, se oda” tartozást eredményez: az a nemzet vagy nemzetiség, amelynek nyelvét a senyelvű anyanyelvként beszéli már, nem fogadja őt be, s ő maga sem érzi magát körükben igazán otthon; az a nemzet pedig, melynek nyelvén a senyelvű a műveltségét szerezte, még nem tekinti őt közéjük tartozónak — s többnyire ő maga sem érzi magát körükben igazán otthon. Hogy ez az állapot milyen súlyos személyiségzavarokat okozhat, annak a pszichiáterek és pszichológusok a megmondhatói. Lanstyák István: Kétnyelvűség és társadalmi érvényesülés
