Irodalmi Szemle, 1992
1992/8 - LIBRESSZÓ
LIBRESSZÓ 893 tást, közlést; a tömörítés technikája alkalom és szükség szerint több forrásra alapozza bizonyos szintézisek összeállítását, de egy-egy kiragadott közlemény körüli probléma bemutatására, sőt szövegmagyarázatra és adatkiegészítésre is vállalkozik. A folyóirat első és második szánná külön-külön huszonnégy különböző magyar és idegen nyelvű kiadványból, forrásból meríti anyagát, átfogva nemcsak az európai régiót, hanem a tengerentúli kutatások eredményeit is. így jöhet létre az a széles körű szellemi társítás és egyben konfrontálás, amely alapjául szolgál minden egyes felvetett és véleményezett résztéma átgondolásának a kisebbségek jogainak, kultúrájának és helyzetének kutatásában. Hazai (magyar) vonatkozásokat szintén találunk az eddig közölt anyagban: az első számban A felvidéki magyarság száma 1921-ben és 1930-ban címen Polpély Gyulának a Századokban megjelent tanulmányából átvett része, valamint Liszka József a magyar—szlovák etnokulturális kapcsolatokat elemző Régióban publikált írásának rövidített formája olvasható. Fried István a szlovák—magyar komparatisztikai kutatások néhány kérdésével foglalkozik behatóan. A második számban Juraj Žudelnek és Štefan Olcovsky- nek az Österreichische Ostheftében megjelent tanulmányának kivonata érdemel figyelmet Dél-Szlovákia nemzetiségi struktúrájának fejlődéséről. Alena Zeťova a nemzeti kisebbségek identitását elemzi szlovákiai szinten. Az előrejelzés szerint a következő számban olvasható majd a Disszimiláció, zsidó azonosságtudat, identitás Szlovákiában című tanulmány Kovács Éva tollából. Jelenünkben sajnos több helyütt Európában az etnikai különbözőségekből fakadó erőszak rombolja szét az otthonokat, veszi százával, ezrével emberáldozatait. Ebben a helyzetben még inkább szükség van a közös sorsból adódó kérdések higgadt végiggondolására, az olykor talán fájdalmas igazságok kimondására és az együttműködésre. A Kisebbségkutatás szemlefolyóirat az írott szó eszközeivel, a kisebbségi kérdés tárgyszerű megköaelítésével nyújt segítséget a tudomány fejlesztéséhez és az értelmes és egyben etikus kisebbségi lét megteremtéséhez. Peter Andruška: Cselényi új kötetéből az az olvasó is teljes képet nyerhet a szerzőről, aki eddig még nem ismerte volna az alkotót. A költő ugyanis úgy komponálta meg a könyvét, hogy az egyetlen, de többkiterjedésű, többrétegű képként hasson. Ebben a képben a szerző elsősorban bonyolult lelkületű, súlyos lírikusnak mutatkozik, de könyve publicisztikai szöveget, recenzió- és beszélgetésrészleteket is tartalmaz. Egyszóval egy roppant méretű mozaik e mű, egy gondolkodásmód, egy költészetértelmezés, de ugyanakkor egy életfelfogás tükre is, s mindenekelőtt Cselényi saját életéé. Lehet, hogy nem értettem meg teljesen a verses szövegeket, de a prózai részeket érdekesebbeknek
