Irodalmi Szemle, 1992
1992/7 - PAVEL VILIKOVSKÝ: Az élet örökzöld hátaslova
Az élet örökzöld hátaslova szokások nem nyerték meg az istenfélő szlovák nép tetszését. A szlovák nemzeti mozgalom fellegvárában, Túróéban, a turizmus hirtelen fellendülésével szembeni ellenállás konkrét formákat öltött. Végül is a szlovákoknak évszázados tapasztalataik voltak a külföldi turistákkal, lett légyen szó akár bizalmasan hunoknak nevezett avarokról vagy tatárokról meg a törökről. Erről persze nekem, a százezeregyedik cseh turistának sejtelmem sem volt. Ha az idegen Turócba érkezik, jól teszi, ha gondosan körülnéz. Ezt ma már tudom, de akkor nem tudtam. Az egész vidék mintha körül lett volna bástyázva magas hegyekkel. Turóc bizonyára stratégiiai fontosságú hely lehetett, és az, hogy 124l-ben a tatárok élőé menekülő IV. Béla király Túróéban talált oltalmat, aligha volt véletlen. S aligha volt véletlen az is, hogy 1919-ben én, az egyszerű cseh turista Túróéban semmiféle oltalmat nem találtam. Játszott bár a kis ütődött szlovák pásztorlány Stella II fedőnév alatt bármiféle szrepet a honvédelmi minisztérium terveiben, földijei terveiben teljesen egyértelmű szrepet töltött be. Csalogatónak, afféle légyfogónak használták, amelyen reménytelenül fennakadnak az eltévedt idealisták, a kultúra és a teli kenyérzsákok hordozói. Nyomtalanul el is tűntek aztán — a kenyérzsákok, a kultúra és hordozóik is. (Folytatás a 8. számunkban) Fordította Mayer Judit IV. Béla a mozgalom fellegvára
