Irodalmi Szemle, 1992
1992/6 - DUBA GYULA: Nagymama álma (regényrészlet)
DUBA GYULA minden találkozásuk után megerősödött a felismerés, hogy a buja özvegy eladta lelkét az ördögnek és biztosan a kommunisták közé is belépett. Mózes levelei csapnivalóan silány nyelvi színvonalon, a leghatározottabb állami szigor jegyeit viselték. íme egy levele „Végzés. Ezennel felszólítom az 55 paragrafus nevében, miáltal 24 órán belül szolgáltassa be a megeggyezett szalma és széna kontigenst, mert azt a katonaság eteti fel. A széna szalma mint kontigens esik beadás alá és annak mennyisége 296 kilo széna és 2400 kg szalma. Mindazonáltal és amennyiben halogatod ezen végzés teljesítését, az 55 paragrafus szerint méltón meg leszel büntetve. Mózes.” Az 55 §-t az elnök Damoklész kardjaként lógatta Gál István feje felett. De lássunk egy másfajta, elrettentő levelet! „Felhívás. A helyi nemzeti bizottság Atagyarmatán végzést hozott, hogy holnap 6 órakor reggel köteles megjelenni szekérrel meg lovakkal a szövetkezet kancelláriája előtt. Úgy mint kölcsönös kisegítés! Amennyiben ezen parancsot nem hallgatja meg, büntető feljelentés lesz megtéve ellene az 5 éves terv szabotálása miatt. Előre a békéért! Mózes.” Nagymama mélyen meggyőződött a végzések és parancsoló követelések érkezésének törvényszerűségéről. Megtörtént, hogy Bogyó Julis néha hosszabb ideig nem mutatkozott, ilyenkor nagymama naponta kinézett az utcára és várta, hogy jelentkezzen. Persze ekkor még nyugtalanabb volt, bár természetesen máskor sem örömmel fogadta az özvegyet és Mózes papírjait. Félt, hogy amikor Bogyó Julis hosszú ideig nem jön, Mózes erőt gyűjt és végül olyan levelet küld, amelyik rengeteg követelésével és teljesíthetetlen döntésével, s amellett mértéktelen fenyegetéseivel végveszélybe dönti az életüket. Amikor pedig Mózes nagymama nevére küldte papírjait, mert az ő nevén is voltak még földek, ilyenkor az elnök a hatóság nevében tojást, szőlőt, sőt egy esetben öt kiló juhsajtot követelt az öregasszonytól, nagymama megmagyarázta Bogyó Julisnak, hogy ő nem teljesítheti Mózes kívánságát, de a gazda majd beadja helyette a kért terméket, s éppen a kellő mennyiségben. Biztosította az asszonyt, hogy az első ötéves terv célkitűzéseit tisztelik és az 55. S szigora ellen amúgy sem tehetnek semmit. Beálltak a hosszú őszi esők, november közepe volt. Minden szürke és nyirkos lett, a nedvesség a levegőben lógott, mint ritka szövésű, súlyos lepel, anyagszerű szövedék, amely olyan összefüggő és végtelen, hogy immár közeggé vált. A varjak azonban még nem húzódtak be a kertekbe, esténként nagy fekete felhőkben elrepültek a falu felett, szálláshelyükre igyekeztek a vizek felé, Lédec menti szil- és topolyafákra, melyeken lármás rajokként megültek, sokáig társalogtak, és lassan elcsendesedtek. Az udvaron a lónyomok, a csepegő segély árkai és a traktorkerekek vájta mélyedések megteltek vízzel, a sárban piszkosan csillogó tavak és a kövek közt mély pocsolyák keletkeztek. Nagymama egész nap az udvaron tartózkodott a szemerkélő esőben. Rövid fekete kabátban, barhentkendő- ben és gumicsizmában szabályozta a vizeket. Kapával és lapáttal keskeny csatornákat és célszerű elvezető árkokat nyitott a tócsák és pocsolyák között, s ily módon az udvar vizeit a trágyadomb felé vezetgette. Nap nap
