Irodalmi Szemle, 1992

1992/5 - ÖLLŐS LÁSZLÓ: Igazodások (tanulmány) - KIRÁLY BÉLA: Zseblámpafényben (vers) - HAJDÚ ISTVÁN: Perzsák, szúk és zongoraszék; Az ember csak ül... (novella)

KIRÁLY BÉLA

Zseblámpafényben

„Ottan fut a világ. Vagy tőle én futottam?” (Kosztolányi Dezső)

fázom,

íA(f-m melenget Batyum

— stopra várva — a hátamon.

9{$m áll meg egy sem, pedig üresek:

elcsúszik. mindig egy nahátorü

'Kocsisorok, loholnak, előttem el

a tömény sötétben: Benzines komondoroké

'Topogok,

Commondore-ok.

ugatnak.

rohanva 'Keletről 9{yugatnakj.

reflektoroki

ugratnakj,

mérgesen zHsszalépekj.

..xlekL—

ellenére a huzatnak, fázom,

sőt egyre inkáBB fázok.

Töröm a nyelvem: kommunikálok.

Szélén az országúinak? a szélnek, visszapofázok-.