Irodalmi Szemle, 1992
1992/4 - DISPUTA AZ IRODALMI SZEMLÉBEN Remény és félelem között
Remény és félelem között kell egy ilyen értelmiségi csoportosulás létrejöttének problémáit. Az előbb szóba kerültek az egyes politikai mozgalmak kapcsolatai, de nem került szóba az, hogy például a mozgalmak nagy része, vagy szinte mindegyik mozgalom hasonló módon viszonyul az általa felvállalt eszmerendszerhez, mint ahogy a kommunista párt viszonyult régen a marxista-leninista ideológiához, tehát teljes diktatúrát akar gyakorolni afölött, az eszmerendszer fölött aminek a nevében született. Tehát igyekeznek a politikai mozgalmak és pártok a saját fennhatóságukon belül különböző csoportosulásokat és tömörüléseket létrehozni és rossz szemmel néznek minden olyan kezdeményezést, amely nem pártalapon indul. Nagyon érdekes dolog, nyakatekert gondolkodás tükröződése, hogy egy adott eszmerendszerben gondolkodó emberek automatikusan ugyanannak a pártnak a tagjai kell hogy legyenek. Ez tévedés. Ezek az eszmerendszerek, amelyek meghatározzák az itteni magyar értelmiségnek a gondolkodását, egy fórumon kell hogy találkozzanak, hogy megismerjék egymást. E nélkül mindnyájan szegényebbek vagyunk. Gzurcsík I. — A vitában kezdenek körvonalazódni a további lépések, de néhány, az elmúlt két évben szerzett tapasztalatomról még szeretnék szólni. A Demokrácia Iskolája néven néhányan már jó ideje szerettünk volna létrehozni egy olyan vitafórumot — eddig nem sok sikerrel, — ahol ellentétes véleményeket vallók érdemi vitát folytathatnának, így letisztulhatnának a nézetek, mód nyílna a résztvevők meggyőzésére, a nyílt eszmecserére. Grendel L. — De erre tudok egy jó példát, azt hogy itt vagyunk és beszélgetünk. Tőzsér Á — Anélkül, hogy egy pillanatra is kisebbíteni akarnám az ilyen asztaltársaságok, kerekasztal-beszélgetések jelentőségét, visszatérek a lap eszméjéhez. A beszélgetés csak kezdete a gondolatnak. Az az igazi, amikor az ember leül a papírral szemben és önmagával találkozik. Akkor lehet igazán mélyre menni. Azért látnám nagy jelentőségét egy lapnak, folyóiratnak, ahol az egyéniség szembesülhetne magával és a dolgokkal. Az ilyen beszélgetések, akármilyen termékenyítőek is, azért mégiscsak a felületein mozognak. Grendel L. — Csak eljutunk egyszer odáig, hogy ez a folyóirat is megszületik. Köszönöm, hogy eljöttetek.
