Irodalmi Szemle, 1992
1992/4 - DISPUTA AZ IRODALMI SZEMLÉBEN Remény és félelem között
Remény és félelem között tagja, ám a párton belül léteznek más platformok is, melyek más nemzetközi szervezetekben megfigyelőként képviselik a pártjukat. Céljuk, hogy a párt, s rajta keresztül a kisebbség zöme, minél szélesebb körben, nemzetközi szinten is képviselve legyen, természetesen a programban meghatározott kereteken belül. A lényeg az, hogy a szervezeten belül érvényesüljön a demokrácia, az oktatás, a kultúra, az identitás szempontjából fontos kérdésekben azonban az egységes fellépést biztosítsák. Ellenkező esetben a különböző kisebbségi csoportoktól azonos témában érkező eltérő javaslatok egymást semlegesítik az országos politikában. Grendel L. — Igen, csak azt is tudomásul kell vennünk, sajnos, hogy a mi mozgalmaink nagyon friss mozgalmak. Az Együttélés címére csak annyit — rengeteg, a régi struktúrából visszamaradt ember nyüzsög ebben a mozgalomban és legalább annyi köze nincs ezeknek az embereknek a magyar kultúra múltbeli és jelenbeli értékeihez, amennyi azelőtt, 89 előtt sem volt. Tehát egy meglehetősen tisztázatlan mozgalom, amely védőernyője sok olyan embernek, aki a bukott rendszer kiszolgálója volt. Az FMK címére pedig annyit, hogy sok esetben a liberalizmus helyett üdvtant próbál nyújtani a magyar kisebbségnek és a lehető legnagyobb retorikával tud semmit nem mondani azokról a konkrét kérdésekről, amelyek a magyar kisebbség jövőjének már 10 évvel ezelőtt is égető kérdései voltak. Ez, azt hiszem, egy kicsit az elmúlt 40 év diktatúrájának a következménye. Úgy viselkedünk most, 89 után is — csak most több pártban viselkedünk úgy-, ugyanolyan intoleránsán, ugyanolyan türelmetlenül, ugyanúgy üdvtanokat szajkózva, ahogy ezt az elmúlt 40 évben megtanították velünk. Tehát könnyű a finnországi svédeknek, ott soha nem volt kommunizmus. Gyurcsík I. — Tény, hogy több mint 70 éve alapították a finnországi Svéd Néppártot, volt kifutási idejük, egy működő civil társadalom körülményei között tevékenykednek, a svéd kisebbség az állam egyik legképzettebb, anyagilag erős részét képezi. Ilyen körülmények között nem kísértenek a nem demokratikus megoldások. Még egy megjegyzésem van az előbbi hozzászólással kapcsolatban. Ismételten leszögezem, hogy nem szeretnék most belemenni az egyes pártok és mozgalmak értékelésébe. Jelenleg egy kristályosodási folyamat tanúi vagyunk, s azért kell újra tisztáznunk az értékeket, hogy az értékek mentén tudjunk artikulálódni. Ezt követően kell, véleményem szerint, szembesíteni a pártokat, mozgalmakat az általuk felvállalt értékek, célok gyakorlati megvalósításával. Az alapvető értékekhez, elvekhez, a demokrácia, a jogállam, a szabadságjogok tiszteletben tartásához nem férhet kétség. Az egyén szabadsága mellett a másság jegyeit hordozó kisebbségi közösség szabadságára is gondolok. Gyakorta sértik az egyén szabadságát amiatt, mert egy kisebbségi közösséghez tartozik, tehát ha nem védik a közösség szabadságát, az egyén szabadságának általánosan szabályozott védelme ezt nem pótolja. Amennyiben ténylegesen egyenlőtlen helyzetben lévő közösségekhez tartozó személyeknek, illetve ezeknek a közösségeknek —
