Irodalmi Szemle, 1992

1992/3 - FARNBAUER GÁBOF: Fantazmák 5. (gondolatregény)

Fantazmák 5.

30. Mit jelent az, hogy vannak betűk? Az A és a B betű, például, vizuálisan különböznek. Milyen szavakhoz, nyelvhez jutunk, ha ezt a vizuális trivialitást megpróbáljuk elmondani? Fordítsuk le mondatokra azt az elemi tényt, hogy két betű különbözik!

mi Jelöljük A/B-vel azt a mondatot, hogy „A különbözik B-től”, és a teljesebb szerkezeti általánosság érdekében B/A-val azt a mondatot, hogy „B különbözik A-tól”. Ha azonban A/B és B/A nem különböznének egymástól, valamint A-tól és B-től, akkor A és B sem különbözhetnének. Úgyhogy ezeknek (vizuálisan triviális) különbözését is ki kell mondanunk.

Tehát a következő jeleket kell kölcsönösen megkülönböztetnünk:

A, A/B, B/A, B.

30.2 Jelöljük A//A/B-vel azt a mondatot, hogy „A különbözik A/B-től”, A/B//A-val azt a mondatot, hogy „A/B különbözik A-tól”, A//B/A-val azt, hogy „A különbözik B/A-tól”, B/A//A-val azt, hogy „B/A különbözik A- tól”, A/B//B/A-val azt, hogy „A/B különbözik B/A-tól”, B/A//A/B-vel azt, hogy „B/A különbözik A/B-től”... és így tovább. Eredményként a következő megkülönböztető (és megkülönböztetendő) jeleket kapjuk:

A, A/B, A//A/B, A/B//A, A//B/A, B/A//A, A/B//B/A, B/A//A/B,

A/B//B, B//A/B, B/A//B, B//B/A, B/A, B....

30.3 És a megkülönböztetés lépéseit éppen a végtelenségig kellene folytatnunk, mert ha valahol leállnánk, akkor a megkülönböztetéseket állító mondatok lánca megszakadna. A különbözés állításának hiányában az addig deklarált különbözésekben sem lehetnénk biztosak, és viszzafelé haladva odajutnánk, hogy A nem különbözik B-től.

30.4 Két betű különbözésének elemi ténye végtelen sok mondattal fejezhető ki. Mi ezt nem tudjuk végigjárni, a Létezés viszont (mint nyelvi tény), úgy tűnik, igen. Legalábbis: minden , jel” erre mutat.

30.5 Talán belátható az az érdekesség, hogy a fenti eljárással „A” és „B” betűk tetszőleges szerkezetű és hosszúságú sorozata előállítható. Valójában egy használhatatlan „tudás-géphez” jutottunk, amelyben alkalmas átkódolással levezethető bármilyen szöveg, bármilyen költemény, elmélet, regény, szám... (Minden Mondatok Univerzuma).

És a megkülönböztetés algoritmusát (fonalát) speciálisan megválasztva speciális problémának, feladatnak megfelelő karakterláncokhoz juthatnánk. Létezik olyan algoritmus, amellyel A-t és B-t megkülönböztetve megkaphatnánk a Hamlet szövegét. Választhatnánk, például, olyan algoritmust, amellyel 0-t és 1-t megkülönböztetve racionális számokat kaphatunk, bináris formában. Ugyanígy létezik olyan algoritmus is, amellyel irracionális számokat nyerhetnénk, bináris kifejtésben. És akkor már létezhet olyan megkülönböztetési algoritmus is, amellyel, például, valamilyen speciális fizikai vagy matematikai feladatnak megfelelő, konkrét, megoldásnak tekinthető számot fejthetnénk ki.

30.6 (Kérném, nézzenek utána ezeknek a fogalmaknak valamilyen lexikonban. Másrészt: csak elhatározás kérdése — és a világ lehengerlően követhetetlen,