Irodalmi Szemle, 1992
1992/3 - HIZSNYAN GÉZA: „Hogyan lehet, ahonnét jöttünk, előremenve visszajutni?” (színikritika)
HIZSNYAN GÉZA jó ízléssel, visszafogottsággal megteremtsen egy viszonylag hiteles, egységes figurát. Szerencsétlen, sorsüldözött Adélkája egy átgondolt, valamiről szóló előadásban is használható lenne. A Rokonok bemutatója tehát messzire ható, fontos eseménye színházi életünknek. Ha a színház vezetése komolyan gondolja a változtatás szándékát, a művészi értékek felkarolását, aminek törvényszerű következménye a következetes közönségnevelés is, nem engedhet meg a Rokonokhoz hasonló baklövéseket. Rossz, kevéssé sikerült előadások nyilván elkerülhetetlenül születnek a legjobb színházban is, de szakmai minimumot nélkülöző, gondolat és stílus nélküli produkciókat egyszerűen nem szabad színpadra engedni.