Irodalmi Szemle, 1992

1992/12 - DOKUMENTUM - Komlós Aladár szlovákiai pályakezdése és későbbi irodalmi kapcsolatai Gál István emlékére

Gál István emlékére

JAROSLAVA PAŠIAKOVÁ

Gál István emlékére

Hihetetlennek tűnik, hogy már 10 évvel ezelőtt (1982. június 26-án, életének hetvenedik évében) eltávozott köszülünk Gál István, a jelentős irodalomtörténész, számos irodalmi folyóirat (többek között az Irodalmi Szemle) szorgos munkatársa és az Apollo, a két világháború közötti időszak egyedülálló folyóiratának a megalkotója.

Az Apollo, éppúgy, mint a szerkesztője, egy nemes küldetést töltött be: központi témája az európai humanizmus, a nemzetek s mindenekelőtt a közép-európai nemzetek kölcsönös megértése és megbecsülése volt.

Gál István nemcsak a magyar, cseh és szlovák kulturális kapcsolatok úttörője volt, hanem valódi „Knight of Europe” (Európa Lovagja). A szeme előtt mindig és mindenkor, a legnehezebb életkörülmények között is, egy máig sem teljesen érthetőnek tűnő cél lebegett: az Európai Államszövetség. E gondolatnak az első hírnökök (Romain Rolland, Jászi Oszkár és Babits Mihály) után Gál István is fáradhatatlan követője és terjesztője lett.

Már az I. világháború derekán több terv született, hogyan kellene felkészíteni az értelmiséget a háború utáni változásokra. „Balázs Béla már 1915-ben felvetette Jászi Oszkárnak, nem kellene-e 40-50 kimagasló értelmiségit beszervezni, akik a háború utáni változásokra fölkészüljenek. Jászi ezt akkor még fölöslegesnek tartotta” — írja Gál István az Irodalomtörténeti Közlemények 1976. évi 4. számában Babits béke-írásaiból c. tanulmányában. Gál megjegyzi, hogy Jászi személyesen járt R. Rollandnál, és hazatérése után már így vélekedett a Nemzetek Szövetségéről és a Duna Konföderáció tervéről: „...olyan óriási fejlődési lehetőségek tárulnak fel, melyek csakis az Egyesült Államokéi mellé állíthatók. A dunai és balkáni népeknek a nemzeti szabadságot kell biztosítaniuk, hogy végleg szabad legyen az út az Európai Egyesült Államok felé...” (in: Jászi Oszkár: A monarchia jövője. A dualizmus bukása és a Dunai Egyesült Államok, Bp. 1918, 8 1.)

Érdekes, hogy az említett szervezet Magyarországon mégis létrejött, igaz, csak 1918 őszén. Két értékes dokumentum maradt fenn ebből az időből. (Mindkettő címe ugyanaz: Knights of Europe - Európa lovagjai.) Az elsőnek Jászi Oszkár a szerzője, a másik, Babits Mihály fogalmazványa terjedelmesebb és költőibb. Gál István részletesen foglalkozik mindkét szöveggel.

Példaadó az élet- és munkafilozófiája, szívóssága és az európai humanizmushoz való ragaszkodása. Elképzelhetetlennek tartom, hogy örömmel üdvözölte volna a mostani közép-európai viszályokat, meg nem értéseket, válásokat, sőt — a balkáni háborút. Gál számtalanszor foglalkozott (Babits hagyatékának kurátoraként) Babits béke-írásaival. Babits a Dreyfus-ügy óta