Irodalmi Szemle, 1992

1992/2

A TARTALOMBÓL

1977 ősze van, a hazám már kilencedik éve szunnyad az orosz birodalom édes és szilárd ölelésében. Voltaire-t kirúgták az egyetemről, az én könyveimet pedig eltávolították minden nyilvános könyvtárból, és valamilyen állami pincébe zárták őket. Néhány évet vártam még, aztán autóba ültem és elrobogtam a lehető legmesz- szebbre nyugatra, egészen a breton Rennes-be, ahol mindjárt az első napon lakást béreltem a legmagasabb toronyház legmagasabb emeletén. Másnap reggel, amikor a napfény fölébresztett, megállapítottam, hogy a szobám óriási ablakai keletre néznek. Prágára.

Milati Kundera: Lítost

Sokáig tartott, amíg legyűrtem az idegenkedésemet, és meg mertem kérdezni tőle:

— Nem jössz haza, Zümzüm?

Nem lepte meg a kérdésem, és a tőle megszokott fölényes és arrogáns hangnemben dobta vissza a labdát.

— Mi az, hogy haza?

— Hát... — mondtam.

— Nekem nincs hazám.

— Mindenkinek van hazája.

Zümzüm türelmesen hallgatott egy darabig, aztán magabiztosan azt felelte:

— A szabad embernek az egész világ a hazája.

Grendel Lajos: Egy valóságos világ alapításának nehézségei

Már ott ül az asztalnál, a bőrtámlás pádon, lába — a rosszul befűzött cipőben — nem ér a földre. Kezét ölébe ejtve bámulja maga előtt az abroszt — várja a reggelit. Ahogy meggörnyedt hátán lefut a tekintetem, belém nyilall a sejtés, s egy pillanatra valósággal a padlóhoz szögez. Az előbb — fut át az agyamon — talán nem csak gondoltam azt, hogy: ”Mi az istennek született?...”, lehet, hogy ki is csúszhatott a számon.

Fülöp Antal: Metation

Mi a Lét? Az, amit nem tudunk megérteni, tehát sem kimondani, sem leírni, sem ábrázolni, hanem csak megélni, vagyis hinni. A Lét az, ami nem változik, szemben az emberrel, akinek a lényege éppen az, hogy változik. Erre gondol Heidegger, amikor azt mondja, hogy Isten nem létezik, hanem van, tehát nem változik, örök; az ember viszont létezik, tehát változik az örökben. Vagyis: az ember létezik, az Isten van.

Kulcsár Ferenc: Imádságok VIII.