Irodalmi Szemle, 1992

1992/10 - KÖSZÖNTJÜK A 75 ÉVES TURCZEL LAJOST - Koncsol László: Turczel Lajos köszöntése

Turczel Lajos köszöntése

Ebben a zaklatott és kiszámíthatatlan világban jó, hogy vannak, akik emberi tartásban, tisztaságban, tudásban példaképeink, személyiségek, akik nélkül nemcsak hitünk, hanem maga az élet is szegényebb lenne.

Drága Tanár Úr! Büszkeséggel tölt el ma is az a tudat, hogy tanítványa lehettem. Isten éltesse sokáig, az emberi kor végő határáig, mindannyiunk örömére!

G. Bencskó Klára, a Prágai Magyar Kulturális Központ igazgatója

Turczel Lajos azonosul a szlovákiai magyar léttel, s ez számára nem frázis, nem bólogatds, nem napi divat, nem számító alakoskodás, hanem magasra törés: irodalomteremtés, értékteremtés, érték felmutatás.

Müveiben alapjában ezt fogalmazza meg: le a hamis illúziókkal, a szépítésekkel, az önámító mézeskalácsszínekkel. Azt lássátok, ami van, azt írjátok, ami van, mert a föld mindenkor föld, s a ráncos emberi arcra ne fessétek a király kisasszony vagy a hajlongó bohóc maszkját.

Dobos László író, a Madách Könyv- és Lapkiadó igazgatója