Irodalmi Szemle, 1992
1992/10 - KÖSZÖNTJÜK A 75 ÉVES TURCZEL LAJOST - Koncsol László: Turczel Lajos köszöntése
KÖSZÖNTJÜK A 75 ÉVES TURCZEL LAJOST Turczel Lajos, a nyugalmazott egyetemi tanár, de szellemiségében sohasem nyugalmazható, mert könyvein, olvasóin, egykori tanítványain és baráti körén keresztül folytonosan ható irodalomtörténész, író, gondolkodó 75 éves. Az Irodalmi Szemle szerkesztői sokéves munkatársukat is köszöntik a jubilánsban, mikor további töretlen életerőt, munkabírást kívánnak neki, hogy még sokáig lehessen biztos pont szakmai és erkölcsi tájékozódásunkban, és még sok jó és szükséges írást, tanulmányt tehessen le az asztalunkra. Az alábbiakban Koncsol Lászlónak, a Csehszlovákiai Magyar írók Társasága és az Irodalmi Szemle közös születésnapi ülésén elhangzott beszédét, valamint a tanár úr néhány jeles tisztelőjének (többnyire egykori tanítványainak) köszöntő sorait közöljük. Az Irodalmi Szemle Szerkesztősége KONCSOL LÁSZLÓ Turczel Lajos köszöntése Kedves Barátaim, Turczel tanár urat ünnepelve első gondolatunk ez legyen: milyen jó, hogy van egy Turczel Lajosunk! Mert ugyan mi is lett volna velünk, milyen volna, kikből állna és mit tudna, illetve mi mindent nem tudna ez a mai ünneplő társaság, szétszórva persze, nem itt, ha tanár urunk valamely okból világra sem jön, vagy ha megszületik, de egy kór, a családjának osztályrészül jutott szegénység s az őt külön is sújtó félárvaság, egy jogi pálya, amelyre Budapesten képesítést szerzett, a fronton egy golyó, gránát, bombarepesz vagy akna, a fogság, egy kényszerű vagy önkéntes kivándorlás elakasztja,
