Irodalmi Szemle, 1992

1992/9 - MŰHELY - N. TÓTH ANIKÓ: A számadás stilisztikája

N. TÓTH ANIKÓ

A számadás stilisztikája

Áprily Lajos: Túl ötven erdőn

Fogy az ösvény, fogy a napfény, hideg árnyék a hegyre.

Áll mögöttem ötven erdő, ötven évem rengetje.

Torkomig ver csorba szívem, tűz a talpam, seb a térdem.

Annyi rémtől megfutottam, míg a ritkulásig értem.

Seb a szívem, seb az arcom, vadtövistől vér az ingem.

Aki erdő-járni küldött, az ha megismerne engem. Sűrűségen átfutottam,

Avarának vért is adtam, ami bennem fiatal volt, rohanásban elhullattam.

Szívem szárnya, szemem fénye, kurjantásos fiú-kedvem, férfisorsom mély zenéje elveszett a rengetegben.

Csudaváró esti lázban fekszem itt a ritkulásban meglazulva, szerteesve, s nincsen, aki megkeresne.

Járna értem, mint a hangya,