Irodalmi Szemle, 1991
1991/9 - Ébert Tibor: időtlenség máglyáján (vers)
időtlenség máglyáján levélmásodpercek másodperclevelek időgally-ágak ág- és gallyidő sok még a levél és sok még a másodperc s a másodperc megszűnik levél ha mind lehullt s akkor én csönd mezítlen ajkán szó nélkül magán- s mássalhangzó fény nélküli hold víz nélküli meder ajtó nélküli szoba hang nélküli torony itt maradok csupaszon a lehullott levélmásodpercek elhullott másodperclevelek között jön majd valaki aki körülöttem összesöpör meggyújt mindent állok pőrén az időtlenség máglyáján cléghetetlenül ÉBERT TIBOR
/
