Irodalmi Szemle, 1991
1991/9 - Gál Sándor: A megérintett (regényrészlet)
GÁL SÁNDOR A MEGÉRINTETT (regényrészlet) „így izgalmasabb volt az élet“, pörögtek bennem Zakariás utolsó mondatának szavai. S egyre zaklatottabb ritmusban, egyre kivehetetlenebb fekete árnyakat lobbantva - belül. Bennem. Mintha egyszeriben az, ami az övé, valami módon átváltozna, s az enyémmé lenne. Marhaság - próbáltam elhessegetni, de csak percekre, órákra sikerült. El kéne mennem valahová, gondoltam aztán, el kéne utazni, hogy kívül kerüljek Zakariás vonzásköréből. Csak hát gyengének bizonyultam, meg a körülmények is úgy alakultak, hogy maradtam. Nem kellett-de maradtam. Esténként papával le-lejárogattunk az ártéri nádasokhoz, vagy a tarlókra, nem azért, hogy lőjünk valamit, inkább csak azért, hogy lássunk. így a délelőttjeim, sokszor a délutánjaim is Zakariáséi voltak. Ő pedig mintha előre leírt szöveget olvasna - kimérten és szakaszonként mondta fel azt a leckét, amit általában egy ember életének neveznek.- A kisiskolái hittanórákon - folytatta Zakariás a tegnap félbehagyott emlékezést - a káté tanulása közben tudtam meg, hogy megalakult a Református Legényegylet, amelynek a konfirmáció után bármelyikünk tagja lehet, ha eleget tesz az egylet alapszabályainak. Már most megmondom - emelte fel kicsit a hangját Zakariás-, hogy soha nem lettem tagja a legényegyletnek. De a segédlelkész szavai nyomán gondolkodtam felőle, s nem is keveset. Azonban az a bizonyos sorsfordító pillanat, amiről már korábban beszéltem, más irányba terelt. A komi- nisták, akiket a segédlelkész nem győzött a maga szelíd módján a sátán és a pokol e világi apostolainak nevezni, szintén megalakították a maguk szervezetét. Ők kevesebben voltak, mint a legényegyletiek, de ott volt közöttük Bugár Vince bácsi, ott volt Boros-Igó és Ferkó is - apám elvtársai. így akaratlanul is hozzájuk vonzódtam, még akkor is, ha tudtam anyám és Jajgató-Vajas Feri dolgát. De amíg le nem ágendáztam, nem mehettem sem ide, sem oda. Azazhogy mehettem, de csak amúgy, feketén. S mentem is. Egyszer a legényegylet felé, máskor a koministák irányába. Őgyelgéseim nem voltak céltalanok, mert lassanként ösz- szeszemelgettem, hogy hol mi történik. Elsőnek azt állapítottam meg, hogy a legényegyletben többségben vannak az öregsori nagygazda legények. A papiak egyik hátsó termében kaptak állandó helyet. Választottak rendes vezetőséget. Volt az egyletnek elnöke, titkára, pénztárosa, s több vezetőségi tagja. Dalárdát alakítottak, amelyet a kispap, a segédlelkész irányított. Egyházi énekeket és kö
