Irodalmi Szemle, 1991

1991/8 - Simon Attila: Egy író magányos imája (Tíz éve hunyt el Hajnóczy Péter)

SIMON ATTILA

Egy író magányos imája

(Ti: éve hunyt el Hajnóczy Péter)

A hetvenes években Magyarországon lezajlott irodalmi vitákban gyakran vádolták azzal az új írónemzedéket, hogy elfordulnak a szocialista realista ábrázolás- módtól. sőt még a magyar irodalom nemzeti hagyományaitól is. A kritikusok a fiatal írók szemére vetették, hogy a nagy nemzeti sorsfordulók helyett saját érzelmi és gondolati világukat ábrázolják, s közben megfeledkeznek közéleti küldetésükről.

Azt. hogy mennyire igazak ezek a vádak, a napjainkban lezajlott politikai változások részben már eldöntötték. Az irodalompolitika változásainál is egyértelműbb az olvasóközönség állásfoglalása, hiszen ma már el sem tudjuk képzelni a magyar irodalmat a hetvenes évek elején indult írói nemzedék nélkül. Esterházy Péter. Nádas Péter vagy Czakó Gábor - hogy csak a legismertebb neveket említsem - ma már a magyar irodalom csúcsát jelentik. Esterházy generációjában azonban voltak olyanok is. akikre már kevéssé emlékezünk. írói pályafutásuk nem teljesedett ki. műveik nem jutottak el a szélesebb olvasóközönséghez. Sajnos olyan író is akad közöttük, aki már eltávozott az élők sorából: a tíz éve elhunyt Hajnóczy Péter.

Hajnóczy Péter neve nem ismeretlen az irodalom ínyenceinek körében, a szélesebb olvasóközönség azonban keveset hallott róla. Akik ismerik, azok sem tudnak róla sokat. Olvasták egy-két rövidebb elbeszélését vagy legismertebb kisregényét (A luilál kilovagolt Perzsiából), s tudják, hogy e tehetséges író fiatalon hunyt el. végzetessé vált alkoholizmusa következtében. Műveivel sem foglalkozott senki behatóan. Jó vénájú elveszett tehetségnek mondták, aki őszintén tudott írni alkoholmámoráról.

Harminckilenc évet élt. Négy kötet, három kisregény, egypár novella, egy szociografikus írás és pár töredék maradt utána. Egy elpazarolt tehetség eredmény- listája ez.

Pedig ígéretesen indult. A hetvenes években felnőtt fiatal nemzedék körüli irodalmi vitákban a rendhagyó írói kísérletek iránt nem éppen fogékony kritikusok Nádas Péter és Esterházy Péter mellett az ő nevét említették a leggyakrabban. Ehhez hozzájárult az is. hogy már az első műveiben biztos kezű íróként mutatkozott be. korán megtalálva igazi hangját. Amit első műveiben elkezdett, azt folytatta élete végéig. Más volt. mint elődei, mint ahogy nemzedéke is eltért az előzőktől. Nemcsak abban, amiről és ahogyan írtak, hanem magatartásukban is. Ők nem akartak nemzetmegváltó és -vezető közéleti emberekké válni. Ki akar-