Irodalmi Szemle, 1991
1991/1 - Gyetvai Zoltán: az istenről; európai éjszaka; szemlélődések (versek)
GYETVAI ZOLTÁN az istenről „Az te Uradnak Istenednek nevét hiába ne vegyed, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül azt, azki az ő nevét hiába vészi.“ (2 Móz 1-26) az isten mindenható az isten házának teteje beázik az isten telefonja süket mint az ágyú az istent rendszeresen becsapják a sarki boltban az isten hasraesik a jeges járdán az istent éjszakánként borzasztó álmok gyötrik az isten nagyon magányos az isten nem városi rendőrfőnök az isten egyik szeme sír az isten másik szeme nevet az istenen átfúj a kerek világmindenség az isten részegen ténfereg a bárányfelhők között az isten reggelente nem mer a tükörbe nézni az isten ismerős és idegen az istent befedi a kék ég az isten néha szomorúan érkezik haza az istennek elege van mindenből az isten nyitva hagyja a gázcsapot az isten mindenható
