Irodalmi Szemle, 1991
1991/6 - Turczel Lajos: A kompiláció szentesítése (hozzászólás egy vitához)
Az Irodalmi Szemlét az utóbbi hónapokban gyakran érte az a vád, hogy elszakad az irodalmi élettől. Nem a szerkesztőségen múlott, hogy folyóiratunk lapjairól hiányzott az irodalmi életből nélkülözhetetlen viták szövege. Viták ugyanis nemigen jellemzik irodalmi életünket. Ezért is örülünk annak, hogy Csanda Gábornak a múlt havi számunkban megjelent bírálata ilyen éles konfrontációt keltett. Örömmel adunk helyet a jövőben is minden olyan bírálatnak, vitairatnak, esszének, amely irodalmunk múltjának és jelenének problematikus kérdéseit óhajtja tisztázni. Az Irodalmi Szemle májusi számában Csanda Gábor A filológia alkonya címmel kritikát írt Fonod Zoltán irodalomtörténeti jellegű válogatott tanulmánykötetéről (Kőtábláink, 1990). Figyelme főleg a kötet legterjedelemesebb írására (Kisebbségi szerepkörben, 21-86. 1.) irányult, és annak alapján apróbb filológiai fogyatékosságokban, valamint idegen szövegek többszörös kompilációjában marasztalta el a szerzőt. Fonod felháborodott hangú, de az inkriminált szövegrészeket erősen elködösítő válasza ugyanott jelent meg Egy gyanúsítás és környéke címmel. A kialakult vitához való hozzászólásra engem két közvetlen ok késztetett: 1. A kompilálással megkárosított szerzők közt - Arató Endre és Csanda Sándor mellett - én is ott vagyok. 2. Fonod a vitairata egyik helyén azt állítja, hogy „nincs olyan kutató vagy kortárs, aki Turczelnál jobban ismerné a két világháború közötti kisebbségi magyar irodalom és szellemiség kérdéseit“ - s ezzel a kijelentésével engem hallgatólagosan szinte a vita ítélőbírájává avat. Önkéntelen felhatalmazásával élve először azt jelentem ki, hogy a Csanda Gábor által inkriminált szövegrészek nagy részében nem „irodalmi sablonokról“ van szó - mint Fonod állítja -, hanem tudatos átvételekről, kisajátításokról. A második kijelentésem pedig az, hogy ilyen kompilált-plagizált szövegek Fonod eddigi irodalomtörténeti munkálkodásában kezdettől máig garmadával fordulnak elő, és a fő károsultak én és Csanda Sándor vagyunk. Első kisajátításunk a KörvonaTURCZEL LAJOS A kompiláció szentesítése