Irodalmi Szemle, 1991

1991/6 - Dušan Mitana: Introtus, avagy az 1. beszélgetés a Demiurgosszal (elbeszélés)

Introitus.- Legalább láthatatlan szeretnék lenni...- El akarsz tűnni? Ezt nem nehéz elintézni. Attól tartottam, hogy mindentudó akarsz lenni.- Isten őrizz!- Fuj! Ne gyalázkodj! Na és miért nem akarsz mindentudó lenni?- Mert nem akarok teljesen megbolondulni. A mindentudóelbeszélő-no, Jézus segíts... elnézést. De a modern irodalom már rég lemondott róla.- A modern irodalom... Mi az, hogy modern irodalom? Dilettánsok, akik nem képesek a világot teljességében látni és megragadni, önimádók, akik nem tudják magukat beleérezni még legközelebbi hozzátartozóik leikébe sem, lelki szegények, akik szükségét érzik, hogy valakinek minduntalan meggyónhassanak, s ezt a sztriptízüket a bátorság és a szabadság netovábbjának tartják, nevetséges semmirekellők... kár a szóért. Jól tudod: a valódi írók köptek arra, hogy modernek-e. Épp ezért voltak nagyok: a mindenség részének tartották magukat, a minden ember fájdalma és öröme az ő tulajdon örömük és fájdalmuk volt...- Mi vagy? Sátán vagy Prédikátor?- Miért, csak moralizálok. Olykor rákényszerülök. De nehézségeid lesznek... Szenvedni fogsz, az alkotás pillanatait kivéve, amikor is rövid időre eufóriába esel...- Értem: mánia-depressziós pszichózis.- Te mondtad. A főnökünk nem szereti a konkurenciát. Főként a fajtádat utálja, azokat, akik saját világot akarnak maguknak teremteni. Szóval... mit ajánlhatsz fel nekem?- Mint mindig-halhatatlan lelkemet. Természetesen akár a pokolba is viheted.- Ne légy banális. És ne kísérletezz ilyen olcsó trükkökkel. Jól tudod, hogy nem létezik semmiféle halhatatlan lélek. A pokolba meg már most bekerültél. Hasonlóan mindazokhoz, akik hisznek az isteni dajkamesében.- Se lélek, se pokol? Akkor mi az, ami mégis van?- Élet és halál. Ez aztán a pokol, igaz?- Hál’ isten, legalább valami. A halállal tehát minden véget ér?- Nem mindenkinek.- Nem értem.- Később megérted...- Se halál, se lélek, se pokol? Azt akarod mondani... csak mennyország van?- Összevissza locsogsz.- Akkor mi a helyzet az abszolút igazság eszméjével? Csak kell valami büntetésnek lennie!- Tudtam, hogy mazochista vagy...- Vagy legalább valami jutalomnak! Hogyan lehetnének egyébként az emberek tisztességesekés jók, ha nem kellene büntetéstől tartaniuk és örülniük a jutalomnak? És miért?- Ó, ti piszkos kereskedők! Néha már hánynom kell tőletek. Valamit valamiért, csak ezt ismeritek. Eszetekbe se jut, hogy az embernek azért kellene jónak lennie, mivel ez jó neki.- Csak ne háborogj. A te apád volt az első kereskedő, hiszen ő tett ajánlatot az első szerződésre. Ádámnak. Annak fejében, hogy megalkotott minket - per