Irodalmi Szemle, 1991
1991/5 - Szervát József: Strófák Ady Endrének; November, 1977; Szegény; Följegyzés (versek)
November, 1977 Havaseső hull. Könnyű szívvel idegen hullákat temetnek. Kocsmaasztalról rossz fohászok szállnak föl, s húznak el keletnek. Itt mindent ki lehet már bírni. Csak ülni, részegedhetetlen, nem inni már, verset sem írni, ülni e részeg gyászmenetben, csak nézni, hogy csordáznak össze elhülyült nyári veteránok, e lompos, hiába időben hogy zsonglőrködnek hit-kufárok, és nézni, ifjonc szomjúsággal hogyan tolulnak udvaroncok, s fölhizlalt, püffedt éjszakában keklenek békült üdvribancok, s röhögni, esténként ha várnak ölmeleg háztartási ólak, s szederjesen, röhögve futni neki az éjszakás pokolnak, s nézni, micsoda rend van itt, hol mindenki mindenen mer sírni - ne kábítsátok, ugar-agyú fattyak, itt nincs is mit kibírni. Szegény Szegény vagyok Apám is egyre vénebb halott elhordták mindenünket száz aranyvonatok
