Irodalmi Szemle, 1991
1991/4 - Balázs F. Attila: A hétköznapi élet antropológiája (Beszélgetés Magyari Nándorral)
A hétköznapi élet antropológiája foglalkozik. Miért új, miért furcsa ez nálunk? Elsősorban azért, mert nálunk a hagyományos néprajz olyan funkciókat is felvállalt (elsősorban ideológiai funkciókra gondolok), amelyeket az antropológia nem akar felvállalni. A hagyományos néprajz felvállalta a kultúramentést, kialakított a népről egy képet, és megpróbálta terepmunkán felgyűjteni azokat a jellemvonásokat, szimbólumokat, viselkedésmódokat, amelyek megerősítették ezt a nézetet. Inkább az ünnepeket vizsgálta, azt, hogy milyen kellene legyen a népélet, és nem azt, hogy valójában milyen. Mi azt mondjuk, hogy a tudománynak fel kell hagynia ezzel az ideológiai funkcióval. Meg kell találni a népélet lényegét, le kell írni, osztályozni - amit a néprajz is csinált -, de mindezt azzal a célzattal, hogy tudományosan érvényes képet kapjunk arról, mi történt az emberekkel, mi történt a kultúrával az utóbbi időben, az urbanizáció és az elvándorlás hogyan alakította át a hagyományos faluközösségeket, és én azt gondolom, hogy ezek feltárásából kialakulhat egy modell, amely megengedi, hogy jóslásokat tegyünk arról, mi lesz a jövőben, hogyan fog ez a társadalom tovább alakulni. Ezt a néprajz ma már nem tudja megtenni. Innen a kritikai felhangok a hazai közvéleményben. A nyugati kutatásokhoz sokkal könnyebben megtaláltuk az utat, az ottani emberekkel könnyebben szót értünk, hisz ők is eszerint a tudományos paradigma szerint gondolkodnak. Az itteni tudományos életen belül nagyon sokszor értetlenség fogadta azt, amit mondtunk vagy írtunk. Az antropológiáról köztudott, hogy kialakulásakor és majdhogynem a legutóbbi időkig egzotikus társadalmakat és kultúrákat keresett, és ezeket próbálta boncolgatni. Mi most a saját nemzeti, illetve nemzetiségi kultúránkat próbáljuk az antropológus szemével vizsgálni, és ez lehet, hogy egy kicsit irritáló. Meggyőződésünk, hogy hosszú távon óriási hasznot hajthat, ha sikerül olyan képet festeni a társadalomról, amely jobban megközelíti a reális állapotokat, mint az, amit a hagyományos néprajz létrehozott.- A kapcsolattartás fontos eleme egy tudományos társaság és egy lap működésének. Milyen külföldi kapcsolatokat sikerült kiépíteni? 9 Bizonyos szintű együttműködést sikerült kiépíteni elsősorban magyarországi szakemberekkel, de vannak kapcsolataink angliai kutatókkal, svéd és német tudományos társaságokkal. Most már viszonylag rendszeresen eljutnak hozzánk a lapok, írunk róluk, rólunk is írnak.- Gondolkoztatok azon, milyen módon tudnátok szólni a szlovákiai magyarsághoz, hogyan tudnátok a szlovákiai tudományos élet képviselőit bevonni munkátokba? • Nem tudom, hogy a szórólapunk eljutott-e egyáltalán Szlovákiába. Ha nem, hát kihasználom ezt az alkalmat, és felhívással fordulok minden olyan tudományos csoportosuláshoz, egyénhez, kiadóhoz vagy laphoz, amely érdeklődik tevékenységünk iránt és hasonlóképpen gondolkodik, hogy kapcsolódjon be a munkánkba, vegyen részt tudományos programjainkban, illetve konferenciáinkon. Nagyon rövid időn belül eljuttatjuk lapunkat Szlovákiába. Remélem, lesznek, akik hozzá szeretnének szólni egyik vagy másik előrejelzett témánkhoz, és megkeresnek írásaikkal. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy bárkit, aki érdeklődik ténykedésünk iránt, vendégül tudunk látni itt, Csíkszeredán... Balázs F. Attila
