Irodalmi Szemle, 1991
1991/4 - Németh G. Béla: A regényíró drámai remeklése (A Kassai polgárok)
A regényíró drámai remeklése lám? Agnes: Magányos vagy közöttünk és hallgatag. János mester: így kezdődik az öregség. Magánnyal és hallgatással. Ágnes: Szeretsz egyedül lenni. János mester: Meg kell szokni, asszonyom. Nincs messze az idő, mikor mind egyedül maradunk. 7. Játszani ezt a darabot nem könnyű, kivált az elmúlt negyven év után. Annyi rosszul megalkotott, ízetlen, ideológiai és propagandaszöveget, annyi didaktikus animációt és színfalhasogató hazug heroizmust patetizáltattak színészeinkkel, hogy a harsány retorika teljesen eluralkodott jónéhányuknál. Mint ahogy verset is csak deklamálni, „szavalni“, „előadni“ tudnak, szinte többségükben, s azt is elfelejtették, hogy a harag, a gyűlölet, a fájdalom, sőt az öröm is hitelesebb halkan, suttogva, maga elé beszélve, mint örökös sztenori toroknyitogatással. Márai nagyszerű színpadi nyelve, reméljük, nemcsak jó előadókra talál, hanem jó tanítómester is lesz színházi világunkban. Ám nemcsak ott, hanem közéletünkben is, mert egyre int arra, hogy jog nélkül nincsen emberi élet, hogy szellem nélkül nincsen jogalkotás, hogy tiszta gondolkodás nélkül nincs tiszta nyelv, és tiszta nyelv nélkül nincs igaz jogszolgáltatás. Kopócs Tibor: Evolúció N° '■ szi"es karc-im
